“If we work hard and we’re true to those things in us that…feel right, the world gets a little better each time.” https://t.co/A0xwumsNNI

— The White House (@WhiteHouse) January 18, 2017

Utolsó sajtóértekezletét tartotta szerdán Washingtonban Barack Obama távozó amerikai elnök, aki Oroszországot okolta a hidegháborús légkör újbóli kialakulásáért, ám hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke a konstruktív viszony kialakítása Moszkvával.

Bevezetőjében Obama a kórházban lévő idősebb George Bush elnököt és a szerdán szintén kórházba szállított hitvesét, Barbara asszonyt méltatta, “jó embereknek” nevezve őket, majd megköszönte a jelenlévő újságíróknak a nyolc évig tartó együttműködést. Obama “korrektnek” minősítette az újságírók munkáját.

A távozó elnök a Politico című lap reggeli híradásával ellentétben nem beszédet mondott, hanem kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét.

Megvédte Chelsea Manningnak, a hadsereg volt hírszerző-elemzőjének a szabadon bocsátását, mondván, hogy Manning ugyan titkos információkat adott át a WikiLeaks alapítójának, de már sok évet letöltött 35 éves börtönbüntetéséből. “Manning kemény éveket töltött a börtönben” – fogalmazott az elnök az időközben férfiból nővé operált Manningről, végig nőneműként emlegetve őt. “A Manning-ügyben megtörtént az igazságszolgáltatás” – szögezte le, hozzátéve, hogy Manning aránytalanul nagy büntetést kapott.

Barack Obama kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke az, hogy konstruktív viszonyt alakítson ki Oroszországgal, de úgy vélte, hogy amióta Vlagyimir Putyin ismét orosz elnök lett, felerősödött az Amerika-ellenes retorika Oroszországban és olyan ellenséges hangulat, szellemiség uralkodott el, amelyet korábban, a hidegháború idején tapasztaltak. “Ez megnehezíti a viszonyt” – jelentette ki.

​Hozzátette: Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének megsértése miatt hozott szankciókat Oroszország ellen. Hangsúlyozta, hogy “nem kellene az Ukrajna miatt hozott szankciókat egy sor más dologgal, témával összekeverni”, de nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol. Azt állította, hogy készen állt az atomfegyverek csökkentéséről tárgyalni Moszkvával, de az oroszok nem akartak.

A távozó elnök nem kívánta kommentálni utóda elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy Donald Trumpot megválasztották, tehát joga van a saját elképzelései és saját értékrendje megvalósításához. Kiemelte viszont, hogy az elnöki feladatok ellátása nem magányos tevékenység, hanem csapatmunka, s Trump állásfoglalásait nagy mértékben meghatározzák majd tanácsadói és miniszterei.

“Érdemes figyelni a szenátusi meghallgatásokra” – fogalmazott Obama, minden bizonnyal arra célozva ezzel, hogy a szenátusi meghallgatásokon a kulcspozíciók (például a külügyminiszteri vagy a védelmi miniszteri poszt) várományosai Trump nézeteivel ellentétes álláspontokat fogalmaztak meg, akár az Oroszországgal, akár a NATO-val folytatandó politikáról.

Izraelről is kérdezték az újságírók Barack Obamát. A palesztin-izraeli konfliktusról kifejtette, hogy változatlanul aggódik, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, de a feleket csak bátorítani lehet, kötelezni őket a békekötésre lehetetlen. “Majd meglátjuk, hogy Trump megközelítése hogyan működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: úgy látja, hogy a kétállami megoldás ideje lassan eltűnni látszik, s a jelenlegi helyzet veszélyes nemcsak Izraelre és a palesztinokra, hanem az egész világra.

Sajtókonferenciája végén – belpolitikai kérdéseket elemezve – elismerte, hogy elnöksége nem volt sikeres a faji előítéletesség és megkülönböztetés visszaszorításában. “De nemcsak fekete-fehér kérdésről van szó immár, hanem spanyolajkúak és ázsiaiak ügyéről, egyenjogúsításáról” – tette hozzá. Megígérte, hogy bármikor előítéletességgel vagy az amerikai értékrend megsértésével találkozik, felemeli majd a szavát. “Hiszek ebben az országban” – hangsúlyozta Barack Obama.

Egy kérdésre válaszolva “nonszensznek” nevezte, hogy tömeges csalások fordultak volna elő a választásokon.