Assange korábbi ígéretének ellenére nem adja fel magát

Julian Assange, a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítója nem adja fel magát az Egyesült Államoknak, pedig korábban kijelentette, így tesz, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmez Chelsea Manningnek, a WikiLeaksnek több százezer dokumentumot átadó volt amerikai katonának. Obama enyhítette Manning börtönbüntetését, aki így májusban szabadul.

A WikiLeaks Twitter-oldalán először tavaly szeptemberben közölte, hogy Assange feladja magát, ha az amerikai elnök kegyelemben részesíti Manninget. Ezt egy hete, január 12-én ismét megerősítette a WikiLeaks a Twitteren, közölte: feltételének teljesülésével Assange beleegyezik abba, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Barry Pollack, Assange Egyesült Államokbeli ügyvédje szerdán viszont azt közölte, hogy Manning büntetésének enyhítése nem felel meg a WikiLeaks alapító által szabott feltételeknek, ugyanis Assange a volt katona kegyelemben részesítését és azonnali szabadon engedését kérte. Amerikai hírforrások rámutatnak, hogy a Twitteren közétett feltételek nem említettek azonnali szabadlábra helyezést.

Manning büntetésének igen jelentős csökkentését Ashton Carter védelmi miniszter határozottan ellenezte, Obama az ő akarata ellenére hozta meg döntését. A leköszönő elnök engedékenységére felháborodottan reagáltak republikánus politikusok is.

Manninget 2013-ban ítélték 35 évi szabadságvesztésre, mert átadott a Wikileaksnek mintegy 750 ezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot és videofelvételt. Manning 2009-ben a katonai hírszerzés elemzőjeként szolgált Irakban, 2010-ben szivárogtatta ki a bizalmas anyagokat. Az akkor még Bradley Manningként ismert katonát ugyanebben az évben fogták el az amerikai hatóságok, 2011 óta pedig a Kansas állambeli katonai börtönében raboskodik.  

Kapcsolódók

Kimaradt?