Alaptalan az orosz aggodalom az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepített ütege miatt, mert Oroszország több száz rakétájából legfeljebb tízet tudna kivédeni ez a rendszer, hiszen nem ekkora méretű támadás kivédésére tervezték - nyilatkozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője csütörtökön az MTI-nek.

Kaiser Ferenc egyetemi docens annak kapcsán nyilatkozott, hogy csütörtökön amerikai, román és NATO-vezetők jelenlétében avatták fel és helyezték üzembe a deveselui katonai támaszponton a 800 millió dolláros költséggel megépült létesítményt. Oroszország többször is tiltakozott a NATO-lépése ellen.

A szakértő elmondta, az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer az Egyesült Államok rakétavédelmi ügynöksége alárendeltségébe tartozik. Az üteghez 24-36, ballisztikus rakéták lelövésére szolgáló ellenrakéta, "rakétagyilkos rakéta" tartozik, valamint négy lokátor, amelyek egy rendszert alkotva 360 fokban "látnak", felderítik a célt, majd rá is vezetik a rakétákat.

Kiemelte: ezeken az ellenrakétákon nincs robbanótöltet, a támadó rakétát egy kinetikus (a mozgási energiát hasznosító) ütközőrész semmisíti meg. Romániába Standard Missile 3 rakétákat telepítettek, amelyek - típusváltozattól függően - 500-700 kilométeres távolságig és 30-150 kilométer magasságig képesek elfogni a célpontot.

Mivel egy rakétára a gyakorlatban két-három ellenrakétát indítanak, teljes biztonsággal ez az üteg legfeljebb egytucatnyi rakétát tudna megsemmisíteni - folytatta. Földrajzi fekvéséből adódóan a deveselui rendszer elsősorban egy Irán, India, esetleg Pakisztán irányából érkező rakétatámadást lenne képes kivédeni.

A kínai vagy az orosz hadászati képességek jóval nagyobbak az előbbiekénél, Oroszország több száz interkontinentális ballisztikus rakétájából egy támadás esetén ez az üteg legfeljebb tízet tudna megsemmisíteni. Éppen emiatt az az orosz ellenérv, hogy az újabb üteg telepítése leértékeli Oroszország hadászati elrettentő képességét, "jól hangzik, de nem állja meg teljesen a helyét" - fogalmazott a szakértő.

Ahhoz, hogy egy orosz nagyságrendű nukleáris arzenált nagy biztonsággal meg lehessen semmisíteni, akár több ezer ilyen eszközre is szükség volna - mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: ennyit nem tervez telepíteni a NATO.

Mindemellett Kaiser Ferenc  szerint az oroszok sem minden ok nélkül hangoztatják, hogy a telepítés "nincs egészen összhangban" az Egyesült Államok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött SALT-1 - a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó - szerződéssel. Továbbá abban is igazuk van, hogy feltehető a kérdés: mi akadályozza meg a NATO-t újabb és újabb ilyen rendszerek telepítésében? - vetette fel a szakértő.