Abban az országban, ahonnan én jövök az alkalmazottak 70 százaléka nettó 380 euró alatt keres havonta. Ami Nyugat-Európában középosztálybeli életmód, az nálunk Keleten a gazdagok kiváltsága – mutatott rá ezekre az alapvető társadalmi egyenlőtlenségekre Sógor Csaba az Európai Parlamentben.

Strasbourgban szerda délután arról vitáztak az EP-képviselők, hogy miként és hogyan kellene foglalkozni a jövedelem és a vagyon egyenlőtlen eloszlásának folyamatosan növekvő problémájával az EU-ban. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés fellendítése érdekében az EU-ban című vita tárgyát az adta, hogy a statisztikák szerint az egyenlőtlenségek elérték a valaha mért legmagasabb szintet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban. A vitában több EP-képviselő amellett érvelt, hogy ez a jelenség nemcsak társadalmi és politikai, hanem gazdasági aggályokat is felvet: az unió GDP-jének növekedésére is negatív hatással van. A képviselők az Európai Bizottság fele kérdést fogalmaztak meg a témában arról, hogy a testület milyen intézkedésekkel tervezi ezt a jelenséget kezelni.

Sógor Csaba a vitában kifejtette: különösen fájdalmas következményekkel jár az egyenlőtlenségek növekedése az Európai Unió keleti tagállamaiban, amelyekben a lakosság jövedelmi viszonyai miatt a megtakarítási ráta is rendkívül alacsony.

Az RMDSZ-es politikus egy nemrég készült felmérésre hivatkozva elmondta, óriási különbségek vannak még a közép-kelet-európai régió országai között is: míg a megtakarítások átlagos összege Ausztriában 39.400 euró, Csehországban csupán 10.900, Szlovákiában 8.000, Romániában pedig 2.600 euró. Véleménye szerint ilyen jövedelmi viszonyok mellett a középosztályt is másképpen kell értelmeznünk a kelet-európai régióban.

Érvelésében az erdélyi képviselő úgy fogalmazott: a gazdasági növekedéshez a fogyasztás bővülése is hozzá kell járuljon, az alacsony jövedelemszintek azonban behatárolják a szolgáltatások bővülését és a kis- és középvállalkozások növekedési kilátásait. „Európa jövője attól is függ, hogy a tagállamok közötti és az egyes tagállamokon belüli egyenlőtlenségek csökkenni fognak-e” – magyarázta a képviselő, aki szerint az erős kohéziós politika fenntartása ezért is létfontosságú. Sógor Csaba kihangsúlyozta: az uniós forrásokat 2020 után is biztosítani kell, fontos, hogy nagyságrendileg ugyanannyi forrás álljon rendelkezésre a szegényebb tagállamok felzárkóztatása érdekében.