A problémákról való beszéd a demokrácia alapvető lételeme, ezért az Európai Parlamentben sem lehetnek tabutémák, vagy kényelmetlen kérdések, amelyekről tilos beszélni – ezt mondta Sógor Csaba a múlt heti incidensre reagálva március 7-én késő este, a strasbourgi plenáris ülésen.

Amint az a Maszol is megírta, az RMDSZ-es képviselő összetűzésbe került a szélsőjobboldali Arany Hajnal görög párt EP-képviselőivel és asszisztenseivel, miután azok hangosan tiltakoztak egy általa szervezett, a görögországi török kisebbség helyzetével foglalkozó konferencia ellen.

Az esetet követően Sógor Csaba levélben fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és Manfred Weberhez, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának frakcióvezetőjéhez, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ilyesmi megtörténhet az Európai Parlament falain belül. Az erdélyi képviselő azt kérte a parlament elnökétől, hogy minden szükséges lépést tegyen meg annak érdekében, hogy továbbra is olyan 21. századi színtér legyen ez az intézmény, amely az európai polgárokért van.

„Nem okozott nagy meglepetést, hogy vannak olyan demokratikusan megválasztott képviselők – itt, ebben a parlamentben is –, akik szerint országukban nem is léteznek nemzeti kisebbségek, akik úgy gondolják, ha valaki beszélni merészel a helyzetükről és felhívja a figyelmet a jogsérelmekre, az támadást intéz egy tagállam ellen” – fogalmazott Sógor Csaba hétfő este Strasbourgban. Az erdélyi képviselő szerint ennél sokkal szomorúbb az, hogy az EP-ben a legnagyobb képviselőcsoportoknak is vannak olyan tagpártjai, amelyeknek az álláspontja nem sokban tér el ezektől az egyébként általuk is szélsőségesnek minősített szervezetekétől.

„Szeretném azt hinni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés második cikkelye, amely szerint az Unió az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásán alapul, továbbra is érvényes” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Szerinte ki kell mondanunk ugyanakkor azt is, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek megsértik ezt a rendelkezést, a kérdés már csak az, hogy mi következik ebből.

Sógor Csaba elmondta: a Bizottságnak nemcsak a makrogazdasági előirányzatok teljesítését vagy az élelmiszerbiztonsági előírások betartását, hanem az alapvető jogok érvényesülését is figyelemmel kell követnie az Unióban.