A nyelvi diszkrimináció a rasszizmus egy formája, amely gyakorlatilag járványszerűen terjed Európában – erre hívta fel a figyelmet David Hicks, az Európai Nyelvek Egyenlőségi Hálózatának főtitkára, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) március 17-i ülésén.

A kisebbségi nyelvhasználat körüli jogsérelmekről szóló vitában Sógor Csaba is felszólalt, hangsúlyozva, hogy Romániában a nyelvhasználati jogok nagyrészt csak papíron léteznek.

Az Európai Unióban 60 regionális vagy kisebbségi nyelv van: a lakosság 10 százaléka - legalább 55 millió európai polgár – kisebbségi nyelvet beszél. „Egész közösségek tűnhetnek el Európában, ha a kisebbségi nyelvek használatát visszaszorítjuk” – magyarázta David Hicks, aki szakmai előadásában katalóniai példákat sorakoztatott fel, kiemelve, hogy 2013 júliusa és 2015 decembere között 37 jogsértés történt Katalóniában. Bár hivatalos a katalán nyelv használata, gyakran stigmatizálják azokat, akik beszélik – ráadásul az esetek 80 százaléka állami intézményekben történik: iskolákban, egészségügyi intézményekben, rendőrségeken és bíróságokon.

„Hosszú lenne bemutatni a francia, görög, bolgár, litván, szlovák és román helyzetet, de mindegyik tagállamban gyakoriak a nyelvi jogsértések” – mutatott rá Sógor Csaba. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a romániai példát ismertetve elmondta: 2001 óta lehet használni közigazgatási egységekben a kisebbségek anyanyelvét, ha az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. „A jogszabályok ellenére, Romániában nagyon nehézkesen működik a kisebbségi nyelvek használata a közigazgatásban. A polgárok gyakran nem mernek kiállni a jogaikért, mert az állam zaklatja azokat, akik élni akarnak a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségével” – fogalmazott a képviselő. Sógor Csaba azt hangsúlyozta: minden nyelvi diszkrimináció esetén uniós polgárok jogai sérülnek, és ha a menekültek jogaiért kiállunk, akkor azt sem engedhetjük, hogy az EU lakosságának 10 százalékát kitevő nyelvi kisebbségeket napi szinten jogsérelem érje.

A jogállamiságot és demokráciát felügyelő mechanizmus bevezetése reményt adhat arra, hogy ezeket a jogsértéseket számon lehessen majd kérni a tagállamokon – összegeztek a képviselők. Többen egyetértettek abban, hogy az Európai Unióban már létező jogi keretet ki kell egészíteni: olyan irányelv megalkotására van szükség, amely nemcsak ajánlásokat fogalmaz meg, hanem kötelezi a tagállamokat a nyelvi jogok védelmére.