Az orosz katonák életét féltette Vlagyimir Putyin elnök és az orosz állami, egyházi méltóságok előtt mondott beszédében egy híres orosz rendező, miután átvette állami kitüntetését.

Alekszandr Szokurov a moszkvai Kremlben pénteken, Oroszország napján, a nemzeti ünnepen tartott rendezvényen azt mondta: „Tulajdonképpen ma ünnep van, de a lelkem háborog. Hazánk nehéz, kemény úton jár. Senki sem tudja, mi vár ránk. Szeretném arra kérni az Istent, hogy mentsen meg bennünket a hibáktól és védje meg a katonáinkat, tisztjeinket, az életüket, s nálunk minden emberséges módon történjen”.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió élőben közvetítette a Kreml György-termében rendezett kitüntetési ünnepséget. A felvételen látható, hogy Vlagyimir Putyin megőrizte hidegvérét, de figyelmesen hallgatta a rendezőt. A vendégek között az első sorban az orosz hatalom legfőbb képviselői között Jurij Csajka legfőbb ügyész, Szergej Ivanov, a Kreml hivatalvezetője, Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke és Dmitrij Medvegyev kormányfő foglalt helyet. Ott volt Kirill orosz ortodox pátriárka is.

Mindeki tudta, mire utalt

A többszörös állami díjas és külföldön is elismert orosz rendező ugyan sem az ünnepi rendezvényen, sem később nem magyarázta meg, miért félti az orosz katonák életét, de mint a Moszkovszkij Komszomolec című orosz bulvárlap tudósítója megjegyezte: „mindenki tudta, mire utalt a rendező, de mindannyian rezzenéstelen arccal hallgatták őt”.

A cikkíró a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktusra és abban Oroszország szerepére gondolhatott. Kijev és a nyugati államok biztosak abban, hogy Moszkva nem csak politikai támogatást nyújt a donyec-medencei szakadároknak, hanem fegyverekkel és katonákkal is támogatja azokat. Utóbbiak haláláról több beszámolót készítettek orosz ellenzéki és jogvédő szervezetek. A Kreml minden ilyen állítást visszautasít.

Vlagyimir Tolsztoj, az orosz államfő tanácsadója a kitüntetést odaítélését indokolva Szokurovot olyan embernek jellemezte, aki nem csak szakmai, de erkölcsi tekintéllyel is rendelkezik Oroszországban. Nem köt kompromisszumokat, egyenes, képes arra, hogy megvédje álláspontját.

A politikai foglyokért emelt szót

Szokurov tavaly júniusban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Kinotavr elnevezésű oroszországi filmfesztiválon a börtönbe zárt fiatalok, közöttük is a politikai foglyok szabadon bocsátásáért emelt szót, és azt is közölte, hogy Oroszország „nem teljesen egészséges”. A rendező emellett a demokrácia megvédése mellett szállt síkra.

Oroszország napját 2002 óta ünneplik. Az akkor még Szovjetunióhoz tartozó ország parlamentje 1990. június 12-én határozatot fogadott el az ország függetlenségéről. 1991-ben a Szovjetunió széthullott. Borisz Jelcin, az első szabadon választott orosz elnök 1998-ban javasolta június 12-ét Oroszország napjának, majd 2002-ben a munka törvénykönyve is ünnepnek nyilvánította ezt a napot. Ilyenkor országszerte koncerteket, utcai vigasságokat tartanak Oroszország napján. A Vörös téren neves közéleti személyiségek, színészek, űrhajósok fognak felszólalni és hitet tenni hazafiasságuk mellett, amely a nemzeti ünnep központi témája.