A kancellár Christian Wulff volt német államfő szavait idézve elmondta, hogy a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része, és kiemelte, hogy sok német nehezen emészti meg ezt a megállapítást, hiszen ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok".

"Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések – fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket. Hozzátette: Németországban megengedhetetlen a muzulmánok kirekesztése és a vallási közösség egészét megpecsételő, általánosító gyanúsítás és vádaskodás. 

A tapasztalatok, hallomások és félelmek nyomán "mindannyiunk fejében kialakulnak idegenképek", és vannak, akiknél az idegenekről alkotott elképzelésekből "ellenségképek" formálódnak, ezt azonban meg lehet akadályozni "felvilágosítással és a megismerés útján", hosszabb távon pedig azzal, ha a demokrácia "az élet vezérlő elve" – mondta Angela Merkel.

A Charlie Hebdo elleni támadás "társadalmunk egyik legértékesebb kincse", a sajtószabadság elleni merénylet volt – jelentette ki a német kancellár. Szabad sajtó nélkül nem lehet elérni, hogy "polgárok legyünk, és ne alattvalók" – hangoztatta. A párizsi kóser élelmiszerboltban történt mészárlásra utalva azt mondta, hogy a francia fővárosban véghezvitt terrorcselekmények "a mai világ két nagy bajáról", a "gyilkos iszlamista terrorizmusról és a zsidógyűlöletről" szóltak, amelyek "nem mindig, de gyakran kéz a kézben járnak".

A németek szolidaritást vállalnak franciákkal "ezekben a nehéz napokban" – mondta a kancellár. Ha Franciaországban nincs biztonság, akkor Németországban sincs – tette hozzá, sürgetve egyebek között, hogy az Európai Bizottság minél előbb készítsen irányelvet a digitális kommunikáció – telefonálás, e-mailezés – adatainak úgynevezett készletezéséről, hosszú távú tárolásáról.