Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Tusványoson többek között a könnyített honosítást, a határon túli magyarok számára fontos Alaptörvény elfogadását említette, mint a Fidesz-kormány nemzetstratégiájának nem csak szimbolikus lépéseit. A korábban Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár irányítása alatt működő államtitkárság új vezetője a maszol.ro-nak a határon túli szervezetek, programok finanszírozásáról, a Bethlen Gábor Alap körüli visszásságokról nyilatkozott:

A nemzetpolitika területén, a végrehajtás szintjén nem csak személyi, hanem "strukturális" változás is történt az új Orbán-kormány beiktatásával, így ezentúl helyettes államtitkár mellett már államtitkár is felel a területért. Mi az oka ennek a változásnak?

A nemzetpolitika felértékelődését jelenti, hogy a Miniszterelnökség keretein belül folytathatja az államtitkárság a munkáját. A két vezető kinevezése is ezt támasztja alá, hiszen így sokkal hatékonyabban és magasabb szinten tudják képviselni a külhoni magyarok ügyét. A legfelsőbb szinten nem történt változás, Semjén Zsolt maradt a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és miniszterelnök-helyettes.

Mi a nemzetpolitikai államtitkár hatásköre és mi a helyettes államtitkáré ezen a területen? Hogyan egészítik ki egymás munkáját?

A helyettes államtitkár, Wetzel Tamás korábban a honosítási eljárásokban dolgozott mint miniszteri biztos, és mindenkivel összeköttetésben állt. Most a tevékenységi köre kibővült, viszont a korábbi területet is viszi tovább.

Mi történt Répás Zsuzsannával, miért kellett leváltani? Kap-e a jövőben valamilyen kormányzati funkciót?

Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonynak rendkívül sokat köszönhet a magyar nemzetpolitika, hiszen az elmúlt ciklusban nagyon határozottan képviselte a külhoni magyarság érdekeit. A nemzetpolitika a kormány egyik legsikeresebb területei közé tartozott az elmúlt négy évben – gondoljunk csak az egyszerűsített honosításra. Most a „finomhangolás”, a kevésbé szem előtt lévő területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de ebben a munkában mindenkire, határon túli és magyarországi civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra egyaránt számítunk.

Mekkora büdzséből gazdálkodik idén a nemzetpolitikai államtitkárság?  Hogyan változott az összeg a tavalyihoz képest?

A Nemzetpolitikai Államtitkárság több mint 5 milliárd forinttal gazdálkodhat az idei évben. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi év költségvetésével.

Általában mennyit fordít határon túli szervezetek, programok fordítására a magyar kormány ebben az évben?  Nagyobb vagy kisebb-e az összeg mint a tavalyi?

Kormányzati szinten több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre határon túli célok támogatására – ez mintegy 1 milliárd forinttal több, mint az előző évben. Ehhez kapcsolódik még a Határtalanul! program, aminek költségvetése 1,5 milliárd forintra emelkedett.

Történt-e valamilyen változás a támogatáspolitikában az új Orbán-kormányban? Melyek a prioritásai az új kormánynak?

A korábbi évek támogatáspolitikai gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja a kormányzat, és évről évre meghatározza a prioritásokat. Az idei évben kormányzati és nemzetpolitikai szinten is a gazdaságpolitika erősítése lesz a legnagyobb feladat, hiszen rendkívül fontos a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítése. A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolások és a felsősök éve után, hiszen nagyon fontos, hogy az eddig elkezdett tematikus programok folytatódjanak, az eddig elért sikereinket kamatoztatni tudjuk.

Köztudott, hogy a pénzek egy részét a Bethlen Gábor Alap osztja szét, a pályázatok elbírálásáról egy szűk, négyfős testület dönt. Több bírálat is érte emiatt a kormányt, mert az elbíráló testületbe nem vonják be a határon túli szervezetek képviselőit is. Hogyan vélekedik erről?

A Bethlen Gábor Alap négyfős testületének összetételét törvény határozza meg, ami szerint testület tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár. Ez a testület a külhoni magyar szervezetek által a MÁÉRT ülésein meghatározott prioritások mentén hozza döntéseit. Ilyen alapelv például a kiszámítható, biztonságos és hosszú távú finanszírozás a nemzeti intézmények esetében. Ugyanakkor a források egy másik részét a határon túli lebonyolítók osztják szét.

Az elbíráló testület egyik tagja korábban Répás Zsuzsanna volt, ki lesz az utódja?

Ahogy a jogszabályban is szerepel, az elbíráló testület egyik tagja, a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.

Hogyan definiálná Ön a nemzetpolitika kifejezést?

A szűkebb értelemben vett nemzetpolitika a külhoni magyarság politikai, gazdasági, társadalmi megerősítését jelenti számomra, tágabb értelemben azonban ennél sokkal többet. Kitűzött célunk, hogy a külhoni magyarságot, éljen akár a Kárpát-medencében, Dél-Afrikában vagy Ausztráliában, megerősítsük, mind abbéli hitében, hogy az anyaország nem mondott le róluk és törődik velük, mind abban, hogy érezzék: Magyarország támogatja őket.