Az Európai Uniónak és atlanti szövetségeseinek határozottan és összehangoltan kell fellépniük, hogy megelőzzék a krími válság továbbterjedését a térségben, ugyanakkor lehetővé tegyék Oroszország számára a politikai párbeszéd megkezdését - egyebek mellett erre a következtetésre jutott bukaresti megbeszélésén John Baird kanadai és Titus Corlatean román külügyminiszter vasárnap.

„Politikai megoldást szeretnénk a krími válságra, de nehéz diplomáciai párbeszédet folytatni olyan körülmények között, amikor Ukrajna egy részét elcsatolták, és keleti határán 200 ezer orosz katona sorakozott fel" - mondta Baird a két miniszter közös sajtóértekezletén.

A kanadai diplomácia vezetője szerint fennáll a veszélye, hogy Oroszország katonai akciói még nem értek véget. Úgy vélekedett: jó lépés lenne a feszültség enyhítésére, ha Oroszország visszavonná csapatait a határról.

Az Ukrajna számára föderációs államberendezkedést szorgalmazó orosz álláspontra utalva Titus Corlățean román külügyminiszter kijelentette: minden országnak szuverén joga saját sorsáról dönteni, anélkül, hogy kívülről erőltessenek rá megoldásokat. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője vasárnap kifejtette: Ukrajnának az orosz lakosság jogait biztosító, föderációs modellt bevezető új alkotmányra lenne szüksége, amely megerősítené, hogy a katonai tömbökön kívül marad.

Titus Corlățean kanadai vendégével közösen tartott sajtóértekezletén rámutatott: Románia elítéli a Krím orosz annektálását, a nemzetközi jog megsértését és aggódik a Fekete-tenger térségének, valamint a - többségében román nyelvű - Moldovai Köztársaságnak a biztonságáért.

Moldova attól tart, hogy Dnyeszteren túli területét Oroszország megpróbálja bekebelezni a Krímhez hasonlóan. 2006-ban népszavazáson a terület lakosságának többsége kinyilvánította, hogy szeretné a csatlakozást Oroszországhoz.

Hétfőn a kanadai és a román külügyminiszter is a Moldovai Köztársaságba látogat.