Az ukrajnai válság, a Krím félsziget orosz bekebelezése vet árnyékot a hétfőn Hágában megkezdődött kétnapos nemzetközi "atom-csúcstalálkozóra", amelynek eredetileg kitűzött fő témája az, hogy miként lehet a leghatékonyabban megakadályozni nukleáris anyagok és eszközök terroristák, bűnözők kezébe kerülését.

A rendezvényen 53 ország és négy nemzetközi szervezet képviselteti magát, az országok részben állam-, illetve kormányfői szinten. Romániát Traian Băsescu államfő, Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.

Hágában tartózkodik Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök - ők már külön kétoldalú megbeszélést is folytattak egymással -, valamint David Cameron brit miniszterelnök, aki újságíróknak nyilatkozva leszögezte: most már biztos, hogy idén nem lesz G8-as csúcstalálkozó Oroszországban.

A világ hét vezető ipari hatalma (G7) a Krím annektálása miatt zárkózik el attól, hogy a csoportosulás eddigi nyolcadik résztvevője, Oroszország G8-as formátumban csúcstalálkozót szervezzen számukra idén Szocsiban. A hágai "atomcsúcson" részt vevő G7-es vezetők hétfő este külön megbeszélést tartanak.

Figyelmeztetés Moszkvának

Ettől a megbeszéléstől amerikai részről azt várják - közölte Ben Rhodes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes -, hogy a résztvevők világos figyelmeztetést intézzenek Oroszországhoz. Amerikai álláspont szerint nem adottak az alapok a G7-országok számára az Oroszországgal való együttműködéshez mindaddig, amíg Moszkva megsérti a nemzetközi jogot.

A hatalmas biztonsági intézkedések által kísért hágai monstre eseménysorozat a hétfő délutáni hivatalos megnyitó, majd az azt követő, több órás zárt ülés után este Vilmos Sándor holland király állami bankettjével folytatódik. A résztvevők kedden fejezik be hágai tanácskozásukat.

Az eredetileg kidolgozott napirend azonban - ha nem is a hivatalos programpontok szintjén, az érdeklődés súlypontját illetően mindenképpen - módosult, és szinte minden előzetes nyilatkozat az ukrajnai fejleményekről szólt.  

Traian Băsescu - még Bukarestből való elindulása előtt - arról beszélt, hogy az orosz magatartás miatt az új helyzethez kellene igazítani, át kellene csoportosítani a NATO rendelkezésére álló katonai erőforrásokat.

Az atomfegyver megszerzésének a vágya

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - nyilvánvalóan érzékelve, hogy az ukrajnai válság óhatatlanul elvon valamelyes figyelmet a globális nukleáris biztonság kérdésköréről - megnyitó beszédében figyelmeztetett: nagy baj lenne, ha az Ukrajnával kapcsolatos események nyomán megerősödne egyes országokban az atomfegyver megszerzésének a vágya. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az atomhatalmak által a nem atomhatalmak számára nyújtott biztonsági garanciáknak eleget kell tenni.

A világszervezet vezetője ezzel arra utalt, hogy a Szovjetunió széthullása után Ukrajna úgy egyezett bele a területén található nukleáris fegyverek Oroszországba történő átszállításához - vagyis mondott le az atomhatalmi pozícióról -, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1994-es budapesti memorandumban garantálta Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.