"Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan, a következő néhány hét folyamán megkössék a társulási egyezményt Moldovával" - mondta szombaton Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje a Die Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott, s már előre nyilvánosságra hozott interjúban.

A moldovai elnök ugyanis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére.

Juncker elmondta, szerinte az Európai Uniónak Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten. "Máskülönben Moldova lesz az orosz agresszió következő célpontja" - tette hozzá. A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban.

A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét állítólag a héten Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. Az Európai Unió a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, a tervek szerint a társulási megállapodást a két országgal idén fogják aláírni.