Az EU nem ismeri el a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását
Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni sem a jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét, a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását - jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
A mindössze hét soros közleményben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői át fogják tekinteni a Ukrajnában kialakult helyzetet, és „meg fognak állapodni az egységes európai válaszról".
Az MTI birtokába jutott az állam- és kormányfők ülésének tervezett zárónyilatkozata, amelyet a tagállamok diplomatái és a tanács vezetése szövegez. A szöveg szinte teljes egészében a csúcs eredeti témájával, az iparpolitikával, valamint a klíma- és energiastratégiával foglalkozik, a végén mindössze kétsoros megjegyzés szerepel arról, hogy az "események tükrében, az Európai Tanács áttekinti majd Európa keleti szomszédságának helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára".
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntöttek arról, hogy miután orosz részről nem történtek a konfliktus enyhítését szolgáló pozitív lépések, Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának aláásása miatt 21 orosz és krími politikus és katonai vezető ellen büntetőintézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendel el.
Szankciók három lépcsőben
Az MTI által megkeresett diplomáciai források egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón megszülethet-e a döntés az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések bővítéséről. A két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők úgy határoztak, hogy három lépcsőben helyeznek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben.
Első lépésként azonnal felfüggesztették Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Most hétfőn döntöttek a második lépcsőnek számító célzott intézkedésekről, beutazási tilalmak elrendeléséről és vagyonbefagyasztásokról. Harmadik lépésként az állam- és kormányfők széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését vetítették előre abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé.