Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a krími népszavazás kapcsán - jelentette be Ivan Melnyikov, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke hétfőn. A kommunista párti politikus nyilatkozatát később a Kreml sajtószolgálata is megerősítette. Az államfő hivatala azt közölte, hogy az orosz elnök a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelme kapcsán tart rendkívüli beszédet.

A sajtószolgálat emlékeztetett arra, hogy a krími parlament a nap folyamán soron kívüli ülésén a terület függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot. A dokumentumban azzal a kéréssel fordultak Moszkvához, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel az Oroszországi Föderációba.

Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó krími Szevasztopolban is arról döntött a városi tanács, hogy a népszavazás eredményeként külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz.

A végleges adatok szerint a szavazók 96,77 százaléka támogatta vasárnap a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. Ezt Mihajlo Malisev, a népszavazást szervező parlamenti bizottság elnöke jelentette be.

Vlagyimir Putyin orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják romániai idő szerint 13 órától.

Így rendezné az ukrán válságot Oroszország. Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab – derült ki az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatából. A javaslatot a nyilatkozat szerint Moszkva már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek. A rendezéshez mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erőnek elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.