Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke szerint a magyarság 2010-ben ugyanazt a választ adta a szavazófülkékben, mint a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én: megvédik Magyarországot, megvédik a hazájukat. Kövér László erről szerdán a Nógrád megyei településen beszélt, ahol 95 éve a balassagyarmatiak fegyvert fogtak az ott állomásozó cseh katonák ellen és a megszállók kiűzésével elérték, hogy a város Magyarország része maradhatott.

A magyar házelnök kifejtette: azért fogadta el az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, hogy legyen alkotmányos kerete a magyar állam újjáépítésének és a magyar nemzet megerősítésének. Hozzátette: azért kell olyan gazdaságpolitikát, amelynek célja az értékteremtő munka megbecsülése, hogy a magyar emberek által megtermelt érték Magyarországon maradhasson.

Ezért védjük meg a magyar földet, hogy "a magyar gazdák urai lehessenek saját életüknek, s folytatunk olyan családpolitikát, amely a magyarságot az összetartozásban gyarapítja" - mondta a több száz ünneplő előtt Kövér László.

Balassagyarmat két hete állt megszállás alatt, amikor 1919. január 29-én hajnalban a gyarmatiak megtámadták a cseh
katonákat elszállásoló laktanyát. Az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege azért állomásozott a városban, mert az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonalat akarta elfoglalni, hogy még délebbre tolja Csehszlovákia határait. A Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozó balassagyarmati polgárok, vasutasok és diákok elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt. A városvédő harcban tíz ember halt meg.