"Románia a kezdetektől aktívan támogatta a Moldovai Köztársaság csatlakozási törekvéseit, hiszen jövőjét csakis az Európai Unión belül képzeli el, és örül, hogy az ország európai útja fontos állomáshoz érkezett" - hangsúlyozta az Európai Uniós tagállamok külügyi bizottságainak elnöki találkozóján Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

Mint ismeretes, az EU soros elnökségét betöltő Litvániában pénteken parafálják a társulási, illetve a szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság valamint Grúzia között, ugyanakkor Moldvával elindítják a vízumkényszer megkönnyítésének a folyamatát is.

„Ki kell gondolni egy konkrét és következetes programot ezen országok számára, annak érdekében, hogy aktívan hozzájáruljunk uniós csatlakozásukhoz. Románia, amely az Európai Unió keleti határát biztosítja, ennek a folyamatnak biztosan részese lesz” - fogalmazott Borbély László Vilniusban. Elmondta, nagy nyomás nehezedik napjainkban az Európai Unióra mind a határain belül, mind pedig azokon kívül. „A határain belül saját polgárai szkeptikusabbak, politikai, illetve gazdasági okokból – mert ez az első alkalom a történelemben, hogy az uniós költségvetés kisebb, mint az előző évben –, a határain kívül pedig az uniós szférához csatlakozni vágyó országokat próbálja egyre nyíltabban befolyásolni az Orosz Föderáció, akinek nem titkolt szándéka erősíteni hatalmát az eurázsiai térségben. Ébresztőt kell fújni az Európai Unió külpolitikájának, hiszen az Unió nem engedheti meg magának, hogy meggyengüljön Európában” - hangsúlyozta Borbély. Hozzátette, az EU hatalmas felelősséggel tartozik a kontinens állampolgárainak mindennapos harcában a demokrácia kivívásában és fenntartásában, amelyet a 'Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért' elnevezésű kezdeményezésével vállalt.

„Éppen ezért az EU-nak újra kell gondolnia társulási politikáját, és le kell mondania arról az időnként elitista szemléletről amelynek során kizárólag a gazdag, és egészséges gazdasággal rendelkező országok irányába nyit. Kockáztatnia kell a többi ország irányába is, mert hosszú távon csak így teremthet szélesebb felületet a szabadság, a demokrácia kibontakozására, mind az európai kontinensen, mind a szomszédos országokban”- magyarázta felszólalásában Borbély László.Beszédében elmondta: az ukrán népnek nem szabad feladni a szabadságért, a demokráciáért való törekvéseit, amelyet több mint két évtizeddel ezelőtt elkezdett, amint a Szovjetunió megszűnt, és amely néhány évvel ezelőtt elindította a „narancssárga” forradalmat. „Az Európai Unió válságban van, és ennek tagadása nem fog segíteni, viszont a problémák felismerése és kezelése lehetőséget teremthet a megújulásra, amely véleményem szerint az egyetlen egészséges megoldás a jövőre nézve. Gondoljunk a kínai szimbólumokra, ahol a 'válság' jele azt is jelenti, hogy 'lehetőség'. Úgy kell tehát erre a válságos időszakra tekintenünk, mint egy lehetőségre az átalakuláshoz, annak érdekében, hogy jó példát mutassunk az egész világnak” - fogalmazott Borbély László. Hozzátette, Románia számára nagyon fontos a Moldovai Köztársaság demokratizálása. Támogatnia kell az EU-nak gazdaságilag és politikailag is azokat a Kelet-európai térségben levő országokat, amelyek elindultak az Európai Unió felé vezető úton. „A béke-Nobel-díj kötelez bennünket. Nem választhatunk más utat, mint a szabadság és a polgári jogok útját, és Európa csak akkor tud ezen az uton megmaradni, ha egységes” - zárta beszédét Borbély László.