Nemzetpolitikáról beszéltek a külhoni magyar pártok elnökei Martoson

A külhoni magyarság helyzetéről, nemzetpolitikai kérdésekről és autonómiatörekvésekről tartott eszmecserét Berényi József, az MKP, Kelemen Hunor, az RMDSZ és Pásztor István, a VMSZ elnöke Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár társaságában a felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári rendezvényén az I. Martosi Szabadegyetemen szombaton.

A találkozón Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyar közösség helyzetét jellemezve elmondta: az elmúlt időszakban majdnem minden tekintetben hamarabb értek el a magyarság szempontjából fontos lépéseket a többi határon túli magyar közösségben, mint a Felvidéken. Hozzátette: nem szabad feladni ezeknek a kérdéseknek a megoldását annak ellenére sem, hogy a szlovák politikai és közéletben jelenséggé vált, hogy a szélsőségesek kategóriájába próbálják beszorítani azokat, akik ezekkel a kérdésekkel - többek között az autonómia kérdésével - foglalkoznak.

A felvidéki magyar párt elnöke szerint Szlovákiában az elmúlt 15 évben olyanná tették az autonómia fogalmát, hogy az a legtöbb ember számára "véres háborút követő területelszakadást jelent." Hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy a felvidéki magyarság megmaradásának érdekében ugyanolyan elvárásaik vannak, mint ahogy azt a legutóbbi kongresszusán az RMDSZ vezetői célként megfogalmazták, vagyis, hogy a tömbmagyarságnak területi autonómiát és a szórványnak kulturális autonómiát kell szereznie. Hozzátette: ezeknek a céloknak a megvalósításához az autonómiát és az azzal kapcsolatos törekvéseket először a felvidéki magyarság egészével is el kell fogadtatni.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az eszmecserén beszámolt az általuk indítványozott Európai Polgári Kezdeményezésről. Annak esélyei kapcsán elmondta: meggyőződése, hogy az Európai Uniónak előbb utóbb foglalkoznia kell egy olyan üggyel, amely "100 millió embert érint." Emlékeztetett: a Székely Nemzeti Tanács hasonló kezdeményezést nyújtott be. Hangsúlyozta: mindkét kezdeményezés fontos és azok indítványozói kölcsönösen támogatni kívánják mindkét kezdeményezést. "Bízom abban, hogy az EU-ban sikerül egy kis rést ütni a falon" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar kormánytól azt várják, hogy a maga eszközeivel lobbizzon és próbálja meg az ügy oldalára állítani a döntéshozókat.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a szerb parlament elítélte a Délvidéken elkövetett bűnöket, azt mondta: olyan nagy erkölcsi elégtétel a vajdasági magyarok számára, amely messze túlmegy egy szimbolikus tetten. "Szerbia levetkőzte azt a kényszerzubbonyt, amelyet a kilencvenes években önmagára húzott" - fogalmazott. Elmondta: annak, hogy a szerb parlament megszavazta ezt a dokumentumot, olyan nemzetpolitikai üzenete is van, hogy amennyiben van egy konkrét elképzelés és a mellé odaáll a magyar kormány is, akkor az idővel mindenképpen megoldódik. "Nincsenek lefutott ügyek" - szögezte le. Hozzátette: az eredmény, a megbékélés, nem csak az utóbbi néhány év eredménye, azt több évtizedig tartó erőfeszítések előzték meg.

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a beszélgetés során azt hangoztatta: bár a külhoni magyar közösségek különböző helyzetben vannak, mégis vannak közös dolgaik, hiszen gondolkodásuk középpontjában ugyanazok a kérdések vannak. Ennek kapcsán elmondta: a mai magyar kormány számára természetes, hogy Magyarország és a szomszédos országok kapcsolata soha nem csak két- hanem háromoldalú kapcsolat, ugyanis abban állandó szerepet kapnak a helyi magyar közösségek képviselői. A külhoni magyarság autonómiatörekvései kapcsán elmondta: ezeket a célokat alapvetően a helyi közösségeknek kell megfogalmazniuk, ám ehhez a magyar kormány minden szükséges háttértámogatást ad.

Kapcsolódók

Kimaradt?