Alaptalannak nevezte szerdán azokat a kijelentéseket Rui Tavares, az Európai Parlament (EP) portugál, zöldpárti jelentéstevője, amelyek szerint gyámság alá helyezné Magyarországot az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó EP-állásfoglalás, amelyet aznap fogadott el az uniós parlament plénuma.

Erről sem a határozat, sem az uniós szerződés alapján nincs szó - húzta alá a raportőr, aki nem sokkal az általa jegyzett dokumentum elfogadását követően a következő üzenetet tette közzé a twitteren: az egyén alapjoga minden uniós polgár joga. A képviselő szerint költségvetési kérdésekben például az Európai Unió jelenleg sokkal messzebb merészkedhet a tagállamokkal szemben, mint az ennél szerinte fontosabb ügyekben, mint amilyen az uniós szerződésben lefektetett alapértékek, alapjogok kérdése.

A jelentés elfogadásával kapcsolatban sajtótájékoztatóján Rui Tavares azt emelte ki, hogy az EP, az unió demokratikusan választott parlamentje kimondta, hogy gondok vannak a kettes cikkben foglalt értékek érvényesülésével Magyarországon, de - mint fogalmazott - ettől még Magyarország ma is ugyanaz a tagország, mint tegnap volt.

 "Ez nem a baloldal, a közép, vagy a jobboldal jelentése, hanem az Európai Parlament állásfoglalása" - fogalmazott Rui Tavares. A szavazás eredményét úgy értékelte, hogy mindössze az EP-képviselők egyharmada szavazott a javaslat ellen, a kétharmad úgy foglalt állást, hogy támogatja, vagy legalábbis nem ellenzi azt, "együtt tud élni" a határozattal.

A jelentéstevő úgy vélte, hogy a jelentés megállapításaiból, javaslataiból az Európai Bizottság is meríteni fog, mert azzal kapcsolatban szerinte konszenzus alakult ki, hogy a brüsszeli testületet fel kell ruházni olyan eszközökkel, amelyekkel képes érvényre juttatni az alapértéket, alapjogokat, a jogállamiságot az unióban.

 Tavares azt is külön hangsúlyozta, hogy az alapjogok érvényesülését, az úgynevezett koppenhágai kritériumok "kontinuitását" szavatolni hivatott testület, amelynek létrehozására a határozat javaslatot tesz, az ő elképzelése szerint nem politikai testület lenne.

 A hogyan tovább újságírói kérdésre válaszolva Rui Tavares a jelentésre hivatkozva felvázolta, hogy a raportőr és az úgynevezett árnyék-jelentéstevők, akik a többi párt részéről segítik a dokumentum elkészítését, valamint a tanács és a bizottság képviselői hivatottak ellenőrizni, hogyan teljesíti Magyarország az ajánlásokat, az pedig az EP házbizottságának feladata, hogy megítélje, megfelelnek-e szerinte a magyar válaszintézkedések a kettes cikk alapértékeinek, és ha úgy tűnik, hogy nem, akkor mérlegelje a szükséges lépéseket.

A hírre, hogy a magyar parlament az EP állásfoglalására várhatóan határozatban válaszol majd, Tavares úgy reagált, hogy tiszteletben tartja a magyar parlament szuverenitását, figyelemmel kíséri, hogyan döntenek a magyar törvényhozás képviselői, hiszen - mint mondta - ők is uniós polgárokat képviselnek. Ugyanakkor kijelentette, hogy az alapjogok magyarországi helyzetének alakulását nem az első és azonnali válaszok alapján ítélik majd meg. „A cél nem az, hogy vitát szítsunk, újabb problémát hozzunk létre, hanem, hogy elérjük, hogy az alapértékek, az alapjogok maradéktalanul érvényesüljenek” - fogalmazott Tavares.