Az őshonos kisebbségek helyzetéről szóló, Európa Tanács számára készülő jelentésről, és a tervezett régió-átalakításokról volt szó többek között a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottságának és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának szerdai ülésén.

Az ülésen az RMDSZ-t Korodi Attila parlamenti képviselő és Vincze Loránt nemzetközi titkár képviselte.

Korodi Attila a romániai régióátalakítási folyamatát ismertette és úgy értékelte,  hogy a kormány által bemutatott átszervezési terv a magyar közösség számára rendkívül hátrányos. "Úgy látszik,  hogy a többség asszimilációs eszközként használja az átalakítást, hiszen a magyar közösség meglévő közigazgatási jogköreiből, a magyar megyékből farag le. Ha a kedvezőtlen tervet nem sikerül megváltoztatni, az a romániai magyar társadalomban példátlan elégedetlenséget szül és végül az emberek az utcára vonulnak. Ki kell használni a hátralevő időszakot, diplomáciai fellépéssel, a nemzetközi intézmények tájékoztatásával" - mondta az RMDSZ parlamenti képviselője.

Szili Katalin, az autonómia albizottság alelnöke, független képviselő az ülés utáni sajtótájékoztatón kiemelte: a tanácskozáson Kalmár Ferenc (KDNP) beszámolt az őshonos kisebbségek helyzetéről készülő jelentésről. Ennek jövő őszig kell elkészülnie - jelezte Szili Katalin.

Az ülésen szó volt a különböző európai polgári kezdeményezések állásáról is. Az alelnök közölte: létrejöttek a kezdeményezésekhez kapcsolódva az aláírásgyűjtésekért felelős munkacsoportok. Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban már döntöttek arról, mindhárom kezdeményezést támogatják, és amögé sorakoznak fel egységesen, amelyiket az Európai Bizottság is támogat. Szili Katalin ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy mivel nem egymást kioltó javaslatokról van szó, akár mindhárom indítvány is a testület elé kerülhet.

Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai - egymillió támogató aláírás összegyűjtésével - közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben. 

A Székely Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az unió kisebbségeinek védelméről. Az Erdélyi Magyar Néppárt az európai őshonos közösségek és kultúrák védelmében fogalmazta meg kezdeményezését.

Harangozó Gábor (MSZP) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke hozzátette: e téren nem túl kedvező jelzések érkeznek Románia mellett Felvidékről és Kárpátaljáról is. Ezért egységes álláspontra helyezkedtek, és rögzítették, számukra csak olyan átalakítás fogadható el, ami a magyar kisebbségek területi sajátosságait figyelembe veszi. Fontos, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyek a későbbi autonómia alapját jelentik majd - szögezte le.

Kitért arra, hogy az autonómia az egyetlen olyan megoldás, ami a szükséges és elégséges feltételeket tudja biztosítani a határon túli magyar közösségek helyben történő boldogulásához. Kiemelte: ebben akkor tudnak előrelépést elérni, ha meggyőzik az európai közösséget és a szomszédos országokat is. Fontos ugyanakkor, hogy a kezdeményezések mögött jogi javaslatok is álljanak, ezért van jelentőségük a polgári kezdeményezéseknek - mutatott rá.