Vörös festékkel leöntötték kedden Jean-Baptiste Colbert-nek, a XVII. századi Franciaország meghatározó gazdaságpolitikusának a francia nemzetgyűlés előtt álló szobrát, amelyre "Négrophobie d'Etat" ("állami négerfóbia") feliratot festettek. Az elkövetőt őrizetbe vették - közölték parlamenti források.

Colbert a francia történelemkönyvekbe a merkantilista gazdaságpolitika megalkotójaként került be, aki XIV. Lajos, a Napkirály pénzügyminisztereként Franciaországot Európa egyik vezető hatalmává tette. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik az úgynevezett fekete kód kidolgozása is 1685-ben, amely a rabszolgaságot szabályozta a francia gyarmatokon.

Párizsban a francia nemzetgyűlés előtt álló szobrát kedden először tetőtől talpig leöntötték vörös festékkel, majd a talapzatra firkálták az említett feliratot. Az úgynevezett "Négerfóbia-ellenes brigád" a Twitteren közzétett egy videót, amelyen előállítás közben a rongáló azt mondja: "Ami tiltott, az a rasszizmus. Ez a férfi dicsőítette a négerfóbiát."

Az amerikai George Floyd május 25-i halála után kirobbant, világszerte tartó, rasszizmus elleni tüntetéssorozat egyik meghatározó eleme a gyarmatosításért és a rabszolgatartásért felelősnek tartott történelmi személyek köztéri szobrainak ledöntése vagy megrongálása. Ugyanakkor Franciaországban nem ez az első alkalom, hogy az ezekhez köthető történelmi személyiségek emlékműve vagy szobra az emlékezéspolitikai viták kereszttűzébe kerül.

Emmanuel Macron államfő a 2017-es elnökválasztási kampányban emberiesség elleni bűntettnek nevezte a gyarmatosítást, ami heves tiltakozást váltott ki a jobboldalon, és közéleti vitát gerjesztett a médiában. Macron akkor azt is hozzátette, hogy "nem szabad a múltat teljesen kitörölni". A múlt héten pedig jelezte, hogy "Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem fog kitörölni egyetlen nevet sem a történelméből, és nem dönt le szobrokat".

Vasárnap az észak-franciaországi Lille-ben Louis Faidherbe tábornok szobrára írták fel vörössel, hogy "telepes" és "gyilkos", egy nappal azt követően, hogy a köztéri emlékmű eltávolítását követelték egy megmozduláson. A lille-i születésű hadvezér és politikus 1854 és 1861, majd 1863 és 1865 között Szenegál kormányzója volt.