Az egészségügy területén is meg kell erősíteni az Európai Unió stratégiai szuverenitását, hogy a közösség minél sikeresebben védekezhessen a járványok ellen – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az azonnali kérdések és válaszok órájában a koronavírus-járvány lehetséges tanulságairól beszélve kiemelte, hogy az egészségügy tagállami hatáskör, és ezen nem is szükséges változtatni, de ki kell dolgozni közös mechanizmusokat, mert a járvány elleni védekezés nemzeti szinten tett lépései befolyásolhatnak közösségi szinten szabályozott folyamatokat. Ezt mutatják például az egyeztetés nélkül bevezetett határigazgatási szigorítások, amelyek hátráltatták a belső piac működését.

Fokozni kell az EU szuverenitását a gyógyszeralapanyagok és a gyógyászati védőfelszerelések, köztük a szájat és orrot takaró maszkok ellátásában is, és meg kell erősíteni az EU járványügyi ügynökségét, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy a tagországok összehangoltabban és közös alapra építve hozhassák meg döntéseiket – mondta a kancellár.

A képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fóruma a parlamenti munka új formátuma, célja annak bemutatása érdekesnek, izgalmasnak szánt módon, hogy a Bundestag feladatai közé tartozik a kormány munkájának ellenőrzése, a kormány számonkérése. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban hatodik alkalommal kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt, egy órán keresztül, minden kérdésre és válaszra egy-egy perc volt. A fórumot márciusban kellett volna megtartani, a koronavírus-járvány miatt halasztották májusra.

A képviselők a koronavírus-járvány mellett egy sor további ügyről is kérdezték a kancellárt, köztük a Bundestag informatikai rendszere ellen 2015-ben indított támadásról. Angela Merkel kiemelte, hogy mindig is a német-orosz kapcsolatok javításáért dolgozott, de ezeket a törekvéseket visszavetik, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést pedig hátráltatják az olyan „szörnyűséges” bűncselekmények, mint a Bundestag elleni hackertámadás, amelynek háttérben a német nyomozóhatóságok bizonyítékai alapján orosz állami szervek állnak.

Mint mondta, a támadás illeszkedik a Kreml „hibrid hadviselési” stratégiájába, éppen úgy, mint a német választópolgárok összezavarását célzó, a tények kiforgatására alapuló tevékenység. Hangsúlyozta, hogy a német szövetségi kormány fenntartja a válaszlépések jogát. Angela Merkelt több képviselő kérdezte az alkotmánybíróság minapi ítéletéről, amelyben a testület önkényesnek és hibásnak minősítette az Európai Unió Bíróságának az Európai Központi Bank (EKB) egy 2015-ben indított kötvényvásárlási programjáról hozott döntését, és kimondta, hogy az euróövezeti jegybankok rendszerében Németországot képviselő Bundesbank nem vehet részt a program finanszírozásában, ha az EKB nem igazolja három hónapon belül, hogy a kötvényvásárlások nem okoznak aránytalan gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokat.

A kancellár jelezte, hogy az ügy akár az euró megszűnésével is fenyegethet. Mint mondta, „okosan és felelősségteljesen kell eljárni, hogy megmaradhasson és továbbra is fennmaradjon az euró”, és gondoskodni kell arról, hogy hogy az alkotmánybírósági döntéssel megnyílt mozgástér révén „a konfliktus ne mélyüljön, hanem enyhüljön”.

Kiemelte, hogy az ügynek az euróövezet szerkezetének továbbfejlesztésére kell ösztönöznie mindenkit. Közösen kell tenni azért, hogy a politikai mellett a gazdasági unió is elmélyüljön. A német kormány ezért dolgozik és „erős eurót” akar – mondta Angela Merkel. Rámutatott, hogy az EKB-nak egyszerre két követelményrendszernek kell megfelelnie, teljesítenie kell az EU és az euróövezet egyedülálló felépítéséből adódó működési feltételeket, ugyanakkor helyt kell állnia a hagyományos felépítésű központi bankok körében, a többi között a Bank of England és az amerikai FED mellett.