Görögország régióátalakítási tapasztalatait is megosztották az előadók annak az Európa napi konferenciának a résztvevőivel, amelyet a szaloniki román főkonzulátus szervezett az elmúlt hétvégén az észak-görögországi városban.

A Románia és Görögország geopolitikai szerepéről, a két országot összekötő kelet-balkáni szállítási útvonalakról, a Fekete-tenger térségének gazdasági fejlődési lehetőségeiről, az EU-s képzési programokról szóló, a szaloniki Cedefop EU-s képzési központban megtartott rendezvényen meghívott előadóként jelen volt Csutak István, az RMDSZ fejlesztéspolitikai szakértője is, aki az európai határokon átívelő Erasmus diákprogramokról tartott előadást.

Mint Csutak elmondta, a Kreatív Európa elnevezésű program a 2014-2020-as uniós költségvetési szakaszban közös keretbe kerülnek a kultúra és médiaprogramok, amelynek révén új pénzügyi mechanizmus jön létre ezeknek a programoknak a finanszírozására. Az EU új átfogó oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az Erasmus Mindenkinek 2014-től lép a jelenlegi programok helyébe; célja a régi marad, azaz a készségek és a munkavállalási kilátások javítása, valamint a személyes fejlődés. Ugyanakkor az új rendszer egyesíti az egész életen át tartó tanulás programját, a Fiatalok Lendületben programot és öt nemzetközi projektet, köztük az Erasmus Mundust.  Panayiotis Carvounis, az Európai Bizottság görögországi képviseletének vezetője a rendezvény vezérszónokaként a közelgő, soros görög uniós elnökség célkitűzéseit ismertette. Carvounis kiemelte: az további bővítés az Európai Unió létértelme, és a görög elnökség egyik fő célja az EU-bővítéshez szükséges további lépések megtétele. Az Európai Bizottság görögországi képviseletének vezetője elsősorban a nyugat-balkáni államokat – többek közt Szerbiát, Albániát, Montenegrót – említette mint olyan országokat, amelyek EU-s csatlakozása előtt a közeljövőben megnyílhatnak a brüsszeli kapuk, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a görög soros elnökség alatt Törökország húzódó csatlakozási folyamata is új lendületet kaphat.

Ami a görög-román kétoldalú kapcsolatokat illeti, Carvounis hangsúlyozta: a két országot szoros politikai-kulturális kapcsolatok kötik össze, a közös vallás és a történelmi szálak révén. Mint kiemelte: a gazdasági válság mind Románia, mind Görögország esetében súlyos terheket rótt a lakosságra, de ezek az áldozatok kezdik meghozni a gyümölcsüket.

Görörország egyetlen „régiós minisztere”, Theodoros Karaoglou a görög-román gazdasági kapcsolatok fejlődését illusztráló statisztikákat mutatott be. Mint Macedónia és Trákia minisztere kiemelte, Görögország Románia hatodik legnagyobb külkereskedelmi partnere, ugyanakkor a romániai görög beruházások elérik a 3,2 milliárd eurót: a több mint ötezer görög tulajdonú vállalat mintegy 37 ezer munkahelyet biztosít Romániában.

Közép-Macedónia alkormányzója, Stiliani-Zoi Makrantonaki Görögország régióátalakítási tapasztalatait osztotta meg az Európa napi konferencia résztvevőivel. Mint elhangzott, 2011-ben az összesen ötven görögországi megye tizenhárom régióba tömörült, amelyek átvették a megyék közigazgatási hatásköreit. Az akkor megalakított régiók élén választott kormányzók és alkormányzók állnak; a korábbi megyeszékhelyeken tevékenykedő alkormányzók jobbára a megyei tanácselnökök szerepét vették át, hatáskörük viszont ugyanakkor az egész régióra kiterjed.

Mint Salamon Márton László szaloniki főkonzul, a rendezvény főszervezője a maszol.ro-nak elmondta, a román külképviselet által első ízben szervezett Európa napi rendezvény célja Görögország és Románia új érintkezési pontjainak felfedezése mind gazdasági, mind kulturális téren, a két uniós ország válságleküzdő intézkedéseinek ismertetése, illetve a görögországi és romániai régiófejlesztési szakértők közti információcsere volt.