A Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jelenlegi kormánykoalíció legerősebb pártja nyerheti Szlovákiában a február végére kitűzött parlamenti választást, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista támogatottsága pedig nőtt, de nem éri el az 5 százalékos küszöböt - derül ki az MVK közvélemény-kutató felméréséből.

A február 5-10. között, több mint ezeregyszáz ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a február 29-ére kitűzött voksoláson kilenc politikai csoportosulás jut be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba, ami eggyel több, mint négy évvel ezelőtt. A várható részvételi arányt 57,4 százalékosra becsülik.

 Az MVK közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Robert Fico vezette Smer-SD-t a megkérdezettek 21,6 százaléka választaná. Ez az eredmény 2-3 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi felmérésekben, ugyanakkor érezhető visszaesés a párt négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor a voksok 28,28 százalékát sikerült megszereznie.

A felmérés a második helyre az ellenzéki jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalmat (OLaNO) hozta, 12,3 százalékos eredménnyel, ami néhány százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi felmérésekben volt, és meghaladja a csoportosulás 2016-os 11 százalékos eredményét.

A harmadik legnagyobb támogatottsággal bíró csoportosulás, 11,5 százalékkal a Marián Kotleba vezette, önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko). Ez az eredmény némileg alacsonyabb az előző felmérésekben jósoltnál, ugyanakkor az LSNS számára komoly erősödést jelent az előző parlamenti voksoláshoz képest, amikor a szavazatok 8 százalékát szerezte meg.

A negyedik helyre 8 százalékkal a két új, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) választási szövetsége futna be, érezhetően gyengülve a legutóbbi felmérésekhez képest.

Az ötödik helyen 7,1 százalékos támogatottsággal az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja áll. A csupán tavaly bejegyeztetett pártnak a most mért eredmény érezhető visszaesést jelent, hiszen az elmúlt időszakban rendszerint 10 százalék fölött mérték a támogatottságukat.

A hatodik helyre, 6,6 százalékkal a felmérés a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép irányultságú Család vagyunk (Sme rodina) mozgalmat hozta amely négy éve némileg alacsonyabb eredménnyel jutott a parlamentbe, az utóbbi hónapokban viszont rendszerint hasonló támogatottságot mutattak neki.

Az MVK szerint a leendő pozsonyi törvényhozásba bejuthat még a négy éve alig valamivel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt végzett Kereszténydemokrata Párt (KDH), amelyre a mostani mérés szerint a szavazók 6,5 százaléka adhatja voksát.  A megkérdezettek 5,3 százaléka voksolna a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártjára, a jobboldali Szlovák Nemzeti Pártra (SNS), amely legutóbb 8,64 százalékkal került a pozsonyi törvényhozásba.

Átlépheti még a parlamenti küszöböt a klasszikus liberális pártnak tekinthető Szabadság és Szolidaritás (SaS), amelyre a megkérdezettek 5,1 százaléka voksolna. Ez jelentős visszaesés az SaS-nek, amely négy éve még a második legerősebb politikai erő volt a voksok több mint 12 százalékával.

Így állnak a magyar pártok

Bár a mostani felmérés adatai szerint is kérdéses, hogy a márciusban megalakuló új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak, az utóbbi hetekben-hónapokban nőtt a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista támogatottsága.

A mostani felmérés szerint 4,5 százalékon áll a lista, ami csaknem egy százalékponttal több, mint egy hónapja. A felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a másik, a Most-Híd szlovák-magyar párt támogatottsága viszont hosszú és rövid távon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, most 3,3 százalékot mértek neki.

A vonatkozó szlovákiai szabályozás szerint a pártok támogatottságát mutató új felméréseket a választást megelőző két hétben már nem lehet nyilvánosságra hozni. Ez a moratórium szombaton lépett életbe, vagyis ezek számok az utolsó adatok a voksolás előtt.