FRISSÍTVE: Az Európai Bizottság (EB) szerint komoly aggodalomra adnak okot a romániai igazságügyi reformmal, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ez évi fejlemények - derül ki az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról készített legfrissebb jelentésből, amelyet kedden fogadott el az EB Biztosok Kollégiuma.

Az MCV-jelentés a legutóbbi hasonló dokumentum közzététele, azaz 2018 novembere óta eltelt időszak fejleményeiről von mérleget. A jelentést kiegészíti egy, az EB szolgálatai által összeállított dokumentum, amely részletes elemzést mutat be a romániai helyzetről a szolgálatok által a román hatóságokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján.

Az EB jelentése rámutat, a 2018 novembere óta eltelt hónapokban a Bizottság több ízben is aggodalmait tolmácsolta a romániai hatóságoknak a jogállamisággal kapcsolatban az igazságügyi rendszer reformja és a korrupció elleni küzdelem vonatkozásában. Ez idő alatt az EB minden alkalommal azt tapasztalta, hogy visszalépés történt a korábbi évekhez képest, az új fejlemények mindig komoly aggodalomra adtak okot.

„A Bizottság sajnálatát fejezi ki, amiért Románia nem ültette gyakorlatba a 2018 novemberében megfogalmazott ajánlásokat, amelyek teljes mértékben összhangban voltak a többi intézmény álláspontjával” – fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, ezen ajánlások gyakorlatba ültetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az igazságügyi reform visszaterelődjön a helyes útra, illetve hogy az MCV lezáruljon. Az EB ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy Románia képes új lendületet adni az MCV keretében megszabott célkitűzések teljesítésének, és támogatását ajánlja fel a romániai hatóságoknak.

Jelentésében az EB üdvözli, hogy júniusban a román kormány kifejezte „viszonyulása újragondolására” vonatkozó hajlandóságát, és erőfeszítéseket tett, hogy újabb egyeztetéseket folytasson az igazságügyi rendszer képviselőivel, ugyanakkor „érdeklődéssel várja” eme igyekezetnek a jogalkotásban és konkrét intézkedésekben való megnyilvánulását.

„Románia kulcsintézményeinek közösen határozottan el kell kötelezniük magukat az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni küzdelem mellett, ugyanakkor biztosítaniuk kell az országos szintű garanciák, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének hatékonyságát” – áll még az EB közleményében.

A Románia 2007-es EU-csatlakozásakor elindított Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus célja az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem nyomon követése. Az MCV-t akkor oldják fel, amikor Románia minden bizottsági ajánlást maradéktalanul gyakorlatba ültet. 

• 2017 januárjában az EB részletes felmérést készített a Románia EU-csatlakozása óta eltelt fejleményekről, ugyanakkor megfogalmazott 12 ajánlást, és kilátásba helyezte, hogy ezek teljesítése esetén megszünteti az MCV-t Romániával szemben. 
• 2017 novemberében a Bizottság megállapította, hogy egyes ajánlások tekintetében történt előrelépés, ugyanakkor azonban azt is megjegyezte, hogy az igazságügyi reform üteme csökkent, és visszalépést észlelt olyan ajánlások kapcsán, amelyeket korábban teljesítettnek vélt.
• 2018 novemberében közzétett jelentésében az EB megkérdőjelezte a Románia által addig elért eredmények visszafordíthatatlanságát, leszögezte, hogy a korábban kiadott 12 ajánlás teljesítése már nem elegendő az MCV feloldásához, és nyolc újabb javaslatot fogalmazott meg. 

Az "ügyészek ügyészsége" eszköz a nyomásgyakorlásra

A brüsszeli jelentés megállapítja: a román hatóságok nem ültették gyakorlatba az igazságügyi törvények és az ezekkel kapcsolatban utólag kiadott sürgősségi kormányrendeletek hatályba léptetésének azonnali felfüggesztésére, illetve a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó ajánlást.  

A dokumentum rámutat, a 2018 szeptemberében és októberében elfogadott három sürgősségi kormányrendeleten túlmenően 2019 elején a kormány kiadott két másik, szintén az igazságügyi törvényeket módosító rendeletet. "A jogszabályok sietős elfogadása, az azt megelőző egyeztetések hiánya és a rendeletek elfogadásának okai körüli homály kihatott az igazságügyi rendszer biztonságára és az eljárások kiszámíthatóságára" - fogalmaz a jelentés.

Ez kitér arra is, hogy a bírák és ügyészek bűntetteit kivizsgáló ügyosztály létesítésének felgyorsítása, hatáskörének kiterjesztése, továbbá a vezető beosztású ügyészek kinevezési eljárásának ismételt módosítása fokozta az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatos aggodalmakat, illetve az új intézkedésekkel szembeni bizalomhiányt. Különösen úgy tűnt, hogy a javasolt törvénymódosítások némelyike egyes személyek érdekeit szolgálja.

A jelentés rámutat arra is, hogy beigazolódtak a különleges ügyosztállyal kapcsolatban tavaly novemberben megfogalmazott aggodalmak, miszerint az eszköz lehet a politikai nyomásgyakorlásra. "Több eset is volt, amikor a különleges ügyosztály beavatkozott a bűnvádi eljárásokba, ami miatt komolyan megkérdőjelezhető a pártatlansága" - fogalmaz a jelentés. A dokumentum példaként említi Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész esetét, aki ellen épp aznap indítottak bűnvádi eljárást, amikor az Európai Parlament beidézte meghallgatásra az európai főügyészi tisztségre pályázó jelöltként.

A politikum beleszól a kinevezésekbe

A dokumentumban az EB leszögezi, a 2018 novembere óta eltelt időszak fejleményei igazolnak egy, már évekkel ezelőtt megfogalmazott ajánlást, miszerint a vezető beosztású ügyészek kinevezési eljárása "szolid és független" kell hogy legyen. A Bizottság felidézi, legutóbbi jelentésében az akkor folyamatban levő valamennyi kinevezési eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy tartsák szem előtt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatív véleményezéseit a vezető tisztségekbe szánt jelöltekkel kapcsolatban. Arra is felszólította a román hatóságokat, hogy olyan főügyészt nevezzenek ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik bűnüldözés terén, és egyértelmű megbízatást kap a "szakszerű, független és pártatlan nyomozások" lefolytatására.

"Első fázisban egyetlen intézkedést sem hoztak ezen ajánlás teljesítésére. Az akkori igazságügyi miniszter fenntartotta jelölését a DNA-főügyészi tisztségre. 2019 januárjában Románia elnöke másodszorra is elutasította az illető jelölt kinevezését. Azóta az eljárás gyakorlatilag fel van függesztve, a DNA-t egy ügyvivő főügyész vezeti" - írja a jelentés, amely felidézi a korábbi legfőbb ügyész menesztésére tett miniszteri kísérletet is, a CSM és az államfő ellenvetését, majd hangsúlyozza, hogy Augustin Lazăr nyugdíjba vonulása óta ezt a tisztséget is ügyvivő legfőbb ügyész tölti be.

A jelentés méltányolja, hogy a jelenlegi igazságügyi miniszter leállította az elődje által kezdeményezett újabb kinevezési eljárást, és leszögezi: a román kormánynak mielőbb működőképes megoldást kell találnia az ilyen helyzetek elkerülésére, mivel "az elmúlt évek tapasztalata igazolja a politikumnak a kinevezési eljárásokba való beavatkozását, ami a kinevezések minőségének rovására megy".

Fokozódtak a bírák és ügyészek elleni támadások

Az Igazságügyi Felügyelet kapcsán a jelentés megjegyzi, a testületnek kulcsfontosságú szerepe van az igazságügyi rendszer függetlenségének, szakmaiságának és feddhetetlenségének biztosításában, és éveken át pozitív értékelésben volt része, a 2018 végi jelentésben azonban a Bizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az IJ több ízben is fegyelmi eljárást indított olyan bírák és ügyészek ellen, akik szót emeltek az igazságügyi rendszert érintő módosítások ellen. "A 2018-as ajánlást meghaladták az események, az annak alapjául szolgáló aggodalmak azonban továbbra is fennállnak" - jegyzi meg a dokumentum.

A jelentés leszögezi még, hogy 2018 óta csak fokozódtak a bírákat és ügyészeket, illetve az igazságügyi intézményeket ért, a politikusok és a sajtó által indított támadások, a DNA, a főügyészség és a legfelsőbb bíróság is óriási nyomásgyakorlásnak van kitéve.

Dăncilă: a jelentés diszkrimnálja Romániát és Bulgáriát

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében készített legfrissebb jelentés diszkriminálja Romániát és Bulgáriát az Európai Unió többi államához képest - jelentette ki kedden Viorica Dăncilă távozó kormányfő. Dăncilă kifejtette: a Romániát és Bulgáriát monitorizáló rendszert vagy meg kell szüntetni, vagy ki kell terjeszteni az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamára.

„Az MCV csak Romániára és Bulgáriára vonatkozik, a többi tagállamot nem vetik alá ennek a mechanizmusnak. Vagy döntés születik e mechanizmus kiterjesztésére az összes tagállam szintjére, és reméljük, hogy Románia elnöke valamennyi tagállam számára egyenlő bánásmódot kér, vagy ha nem, akkor Bulgária és Románia tekintetében is el kell ezt törölni” – mondta Dăncilă.

A távozó kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány nem avatkozott be az igazságszolgáltatás munkájába, és kifejezte azon meggyőződését, hogy a következő MCV-jelentésben Klaus Johannist szankcionálják. „Azt gondolom, hogy a következő MCV-jelentésben Johannis elnököt szankcionálják, tekinttel arra, hogy kérte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészének lemondását, illetve az igazságszolgáltatásban történő visszaéléseket kivizsgáló különleges ügyosztály felszámolását” – mondta Dăncilă.

Orban: ültessük gyakorlatba az MCV-jelentés javaslatait

A megfogalmazott kritikák nagyon komoly elemzését követően gyakorlatba kell ültetni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében Romániáról készített legfrissebb jelentés javaslatait annak érdekében, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül „megszabaduljon az MCV-től”, fejtette ki Ludovic Orban kijelölt kormányfő kedden.

„Nagyon komolyan elemezni kell a jelentésben szereplő minden kritikát, ellenvetést, kérést és javaslatot. Ezeket össze kell vetni a Velencei Bizottság által kifejtett állásponttal és ütemtervet kell készíteni a javaslatok gyakorlatba ültetésére. A mi álláspontunk nagyon világos. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozattervezetet is kezdeményezett, amelyben szakvéleményt kértünk az Európai Bizottságtól és a Velencei Bizottságtól a büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönvy, illetve az igazságügyi törvények módosítására. Figyelembe kell vennünk az MCV-ben megfogalmazott álláspontokat és gyakorlatba kell ültetnünk egy ütemtervet, hogy ezektől a kritikáktól megszabaduljunk' - mondta Orban.

Nyomatékosította, „független, mindenki számára egyenlő igazságszolgáltatást szeretne, amely tiszteletben tartaná az alapvető jogokat és szabadságokat, és ne legyen kitéve semmiféle nyomásnak a politikai vezetőség részéről, és amely ugyanakkor betart minden európai szinten megfogalmazott gyakorlatot és szabványt”.

Orban szerint a bírák és ügyészek bűntetteit kivizsgáló ügyészséget (SIIJ) meg kell szüntetni. „A PNL-nek van erre egy törvénytervezete. A kormány beiktatása után párbeszédet fogunk folytatni az európai partnerekkel, megszabunk egy ütem- és akciótervet, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül megszabaduljon az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimustól. Ennek megvalósításához csak egy út vezet: ha gyakorlatba ültetjük az MCV-jelentésben megfogalmazott javaslatokat” – hangsúlyozta a PNL elnöke.

Barna: kihívás lesz kijavítani a dolgokat az igazságügyben

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról készített legfrissebb jelentésben megfogalmazott javaslatok nem jelentenek „meglepetést”, vélte Dan Barna képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, hozzátéve, „nagy kihívás” lesz a következő kormány és a parlament számára, hogy „kijavítsa” a dolgokat az igazságszolgáltatás területén.

„Csak futtában láttam a jelentést. Nem okoz meglepetést és nagy kihívást jelent a következő kormány számára. Tényleg nagyon jó, hogy megszabadultunk a Dăncilă-kormánytól (...) kihívás lesz az igazságszolgáltatás kijavítása, illetve tiszteletben tartása. Éppen ezért az általunk javasolt politikai egyezmény első pontjában éppen azt kérjük, hogy tartsuk tiszteletben az MCV javaslatait, mivel ezen a téren a dolgok egyre rosszabbul működtek az elmúlt években” – fejtette ki Dan Barna a Ludovic Orban kijelölt miniszterelnökkel való keddi egyeztetését követően, az MCV-jelentésre vonatkozó újságírói kérdésre.

Birchall: a jelentés a tényleges helyzetet tükrözi

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében készített legfrissebb jelentés kritikus hangvételű - állapította meg keddi sajtóértekezletén Ana Birchall igazságügyi miniszter, hozzátéve: a 2017 januárjában megfogalmazott 12 ajánlás közül mindössze kettő teljesült.

„A jelentés a 2017-ben megfogalmazott ajánlások közül mindössze kettő teljesítését ismeri el: az egyik a zárolt javak gondnokságának országos ügynökségére (ANABI) vonatkozik, a másik pedig a PREVENT információs rendszer gyakorlatba ültetésére az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy előrelépés történt a 3. és 5. ajánlás tekintetében. Amint látható, a jelentés kritikus azoknak az ajánlásoknak az életbe léptetésével kapcsolatban is, amelyeket 2018 novemberében fogalmaztak meg"- mondta Birchall.

Hangsúlyozta: az MCV-jelentés pozitív hivatkozásokat tartalmaz a kormány és az igazságügyi minisztérium tevékenységére vonatkozóan. Az igazságügyi miniszter úgy véli, hogy az Európai Bizottság jelentése "objektív módon" tükrözi a tényleges helyzetet. Azt mondja ugyanakkor, hogy a dokumentum 'keserűséggel tölti el”.

"Úgy értékelem, hogy az idei jelentés általában objektív módon tükrözi a tényleges helyzetet. (…) Kedvező fényben tűnik fel Románia miniszterelnökének az Európai Bizottság elnökével és első alelnökével 2019 júniusában tartott ülésen tett kötelezettségvállalása, hogy ne folytassa a vitatott igazságügyi reformot, és élénkítse az MCV-n belüli párbeszédet - ez meg is történt. A jelentés kellő pontossággal rögzíti, hogy a román állam intézményei és hatóságai milyen módon vettek részt az igazságszolgáltatási rendszer reformjában, valamint a korrupció elleni küzdelemben. Bár a jelentés összességében keserűséggel tölt el, az igazságszolgáltatási minisztériumnak az én mandátumom alatti tevékenysége pozitív visszhangra lelt"- mondta Birchall.

A miniszter ugyanakkor bejelentette, összehívja a romániai MCV-bizottságot, hogy állítsanak össze egy akciótervet a jelentésbe foglalt ajánlások teljesítésére. " Bár igen zsúfolt választási év előtt állunk, úgy vélem, Románia érdeke a választási érdekek fölött áll, és együtt, egy asztalnál meg tudjuk szabni és meg kell szabnunk, hogy mi a teendő" - fogalmazott.