Fenntartotta Olosz Gergely, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori szenátora ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletét a következő három hónapra pénteki nem jogerős végzésével a budapesti Fővárosi Törvényszék, amely a volt politikus Romániának való átadásáról hiányos dokumentáció miatt még nem tudott határozni.

A végzés ellen Olosz Gergely és ügyvédje fellebbezést jelentett be, így a kényszerintézkedés fenntartásáról a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd végleges döntést.

Mint írtuk, a a magyar hatóságok március közepén tartóztatták le a Romániában tavaly jogerősen börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, aki ellen Románia nemzetközi körözést adott ki az év elején. Olosz Gergely március 13-án vették őrizetbe és március 14-től áll ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet alatt, mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával ellenőrzik.

A végzés értelmében a bíróság az igazságügyi miniszteren keresztül ismételten felhívja a román igazságügyi hatóságot, hogy a jogerős szabadságvesztést kiszabó 2018. december 20-i határozatot indokolással együtt küldjék meg. Az eljáró bíró indokolásában elmondta, az ügyben nem áll a bíróság rendelkezésére „egy nagyon fontos dokumentum”, a másodfokú, jogerős határozat. Annak ugyanis csak egy kivonatát kapták meg, az eljárásra vonatkozóan nem kaptak információt, továbbá nem áll rendelkezésükre a teljes indokolással ellátott jogerős ítélet. Mindezek miatt a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy döntést hozhasson - mutatott rá.

A bíróság arra kéri a román hatóságokat, hogy május 20-ig pótolják a fenti dokumentumokat az érdemi döntésük meghozatala érdekében.

A romániai büntetőügy vádirata szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.

Olosz Gergely a 2012-es romániai parlamenti választáson az RMDSZ egyik háromszéki jelöltjeként szerzett szenátori mandátumot, amelyről az ellene megindult vizsgálat következtében 2013 májusában lemondott. 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben.