Theresa May brit miniszterelnök szerint változatlan az a brit kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az Európai Unióból.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában, ellenzéki kérdésre válaszolva leszögezte: a Lisszaboni Szerződés 2017. március 29-én aktivált 50. cikkelye kétévi időtávlatot biztosít a Brexit-folyamatra, vagyis ez a határidő idén március 29-én lejár. May szerint a brit kormány változatlan célja az, hogy az Egyesült Királyság e törvényben is rögzített időpontban, megállapodással lépjen ki az EU-ból.

A kérdés felvetésének előzményeként az ITV brit kereskedelmi televízió közölte: egyik riportere hallotta, amint Olly Robbins, a brit kormány Brexit-főtárgyalója, Theresa May közvetlen munkatársa és tanácsadója egy brüsszeli bárban, kollégáival informálisan beszélgetve kijelentette, hogy az alsóház vagy a kilépési megállapodás elfogadása, vagy a Brexit „hosszas halasztása" között választhat.

Robbins az ITV beszámolója szerint hozzátette, hogy az EU valószínűleg beleegyezne a kilépési határidő meghosszabbításába. A Downing Street Brexit-ügyi főtárgyalója szerint az alsóházzal tudatosítani kell, hogy ha nem szavazzák meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást, és emiatt szükségessé válik a kilépés halasztása, „az hosszú halasztás lesz".

Theresa May a szerdai alsóházi ülésen azonban azt kérte a képviselőktől: ne arra figyeljenek, „amit valaki egy bárban valaki másnak mondott, és ezt valaki meghallotta". Hozzátette: a brit kormány álláspontja a Brexit-menetrenddel kapcsolatban egyértelműen változatlan.

A Brexit halasztásának lehetőségére mindazonáltal más magas rangú kabinettagok is utalásokat tettek az utóbbi időszakban. Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC rádiónak adott, komoly feltűnést keltő minapi nyilatkozatában kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés „bizonyos mértékű" halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

Az EU lehetővé tenne „pár hét haladékot"

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha Londonnak szüksége lenne „pár hét haladékra" a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné. Theresa May miniszterelnök azonban már szerdai alsóházi nyilatkozata előtt is többször leszögezte, hogy a brit kormány változatlan szándékai szerint az Egyesült Királyság a meghatározott időpontban, március 29-én kilép az EU-ból.

Az EU-val novemberben aláírt kilépési megállapodást az alsóház a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, elsősorban az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó készenléti mechanizmus (backstop) miatt. A konzervatív frakció keményvonalas Brexit-tábora ugyanis attól tart, hogy a backstop-záradék – ha alkalmazása szükségesé válik – az Egyesült Királyságot végleg vámuniós viszonyrendszerben tartaná az EU-val.

Theresa May e backstop-mechanizmus jogilag kötelező erővel bíró módosításait igyekszik elérni az EU-nál, de legutóbbi brüsszeli tárgyalásain az uniós vezetők kizárták a kilépési megállapodás újranyitásának és módosításának lehetőségét.