Az Egyesült Államokban november 6-án, kedden félidős választásokat tartanak, és ha nem is garantált, de várható a demokraták győzelme.

A Donald Trump elnök mandátumának derekán zajló választás során a kongresszusi képviselők és szenátorok egyharmadának, illetve az állami kormányzók nagy többségének kell megküzdeniük a székükért.

Jelen pillanatban a képviselőházban 218 mandátumra van szükség a többség megszerzéséhez: a republikánusok 150 helyet biztosan a magukénak tudhatnak, 52 szék azonban kérdéses, 38 pedig szoros küzdelemre számít – ezzel szemben a demokratáknak 182 biztos helyük lehet és alig 10 kérdéses mandátum, 3 pedig szoros küzdelemmel szerezhető meg. Az érintett szenátusi mandátumok között a republikánusok hármat tudhatnak biztosan a magukénak, 3 inog és 3 szorosan szerezhető meg – ugyanezek a számos a demokratáknál 14, 7 és 5.

A tét óriási, a verseny szoros

Ahogy az általában történik, az aktív elnök mögött álló párt ilyenkor gyengül – és ez most is így fog történni az előrejelzések szerint. Ez már csak azért is fontos, mert ha a képviselőházat megszerzik a demokraták, akkor alkotmányos vádemelésre kerülhet sor Trumppal szemben, és ha a lavina megindul, akkor az általa támogatott Brett Kavanaugh főbíró sem biztos, hogy elkerül egy ilyen kezdeményezést.

Erről ír a Vox is: úgy vélik, a tét az, hogy korlátozhatóvá válik-e a republikánus párt a 435 képviselői, 35 szenátusi, 36 kormányzói és 6066 állami jogalkotói szék újraosztását követően. Egy megosztott kongresszus esetében az elnök korlátozottá válna számos kérdésben, a demokraták pedig emellett lehetőséget kapnának saját politikai törekvéseik érvényesítésére.

Kék győzelem (másféle) vörös segítséggel

A 2016-ban – máig meglehetősen vitatott okokból – Hillary Clinton mögött maradó jelölt, Bernie Sanders mozgalma az elmúlt két évben sokat erősödött, ezt többek között az alig 29 éves Alexandria Ocasio-Cortez győzelme szimbolizálta leginkább, aki New Yorkban indul a kongresszusi mandátumért. Ocasio-Cortez demokratikus szocialistának vallja magát, az amerikai sajtó politikai álláspontoktól függően címkézi át ezt szélsőjobboldalinak, populistának vagy éppen liberálisnak.

A YouGov felmérése ugyanakkor igazolja azt, hogy a Sanders-féle mozgalom mögött demokratikus támogatás áll: a párt 31 százaléka elfogad egy demokratikus szocialistát, és általában véve az amerikaiak 44 százaléka kedveli a kapitalizmust, szemben a 2015-ben mért 52 százalékkal. Sanders maga éppen ezért reméli, hogy a fiatal szavazók átalakítják majd Amerikát, ő maga is kifejezetten ezt a korosztály célozta meg a beszédeiben. Úgy véli, hosszú idő óta ez a legfontosabb időközi választás az országban, Trump káros tevékenységének pedig véget kell venni a fülkékben.

Trump ígérget

Az utolsó pillanatokban az elnök hatalmas ígéreteket tett, saját pártját is meglepve: 10 százalékos adócsökkentést ígért a középosztálynak azt követően, hogy korábban a vagyonyosabbakat támogatta, és a nagyon drága gyógyszerek árcsökkenését is kilátásba helyezte. Ezek persze nehezen teljesíthető ígéretek, már csak azért is, mert a választások után elveszíthetik a republikánusok a többségi pozícióikat.

Ugyanakkor az elnök  kezére játszik a többezer fős hondurasi menekültkaraván, amely az Egyesült Államok felé tart. Trump ki is használta ezt a lehetőségeket, erős menekültellenes retorikával támadt, a demokratákat okolva – holott kisebbségi pozíciójukból adódóan meg van kötve a kezük.

Egyúttal arra is jó szolgálatot tett neki az ügy, hogy nem kellett a különböző Trump-kritikus szereplőknek – többek között Soros Györgynek, Obamának, Hillary Clintonnak, Robert De Nirónak, a CNN-nek – küldött bombák kérdésével foglalkoznia, és a nemrég történt antiszemita támadással sem.