Politikusok, közvélemény-kutató intézetek egyaránt kevés esélyt adtak annak, hogy független jelöltként Mircea Diaconunak sikerül bejutnia az Európai Parlamentbe. Ám a bravúr sikerült.

Méghozzá olyan eredménnyel – 6,81 százalékkal –, amellyel Traian Băsescu pártját és az RMDSZ-t is legyőzte, holott függetlenként elegendő lett volna számára a leadott voksok 3 százaléka is. Gyakorlatilag közel 380 ezer ember szavazott rá, így a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és a demokrata liberálisok után ő szerezte a legtöbb szavazatot.

Valóságos intézmény

Mircea Diaconu egy csapásra valóságos „intézménnyé” vált. Teljesítménye felért a romániai magyar szavazók, valamint a Népi Mozgalom Pártja – gyakorlatilag Băsescu hívei –szavazótáborával. Diaconu mindennek egyszerű okát látja: véleménye szerint teljesen normális, hétköznapi emberként indult a választásokon, a választók pedig szeretik a normalitást. Egykori pártfőnöke, Crin Antonescu véleményének megfelelően azonban a pártja volt tagjára leadott voksok rendszerellenes szavazatok voltak.

Igaz, mindehhez Crin Antonescu járult hozzá akkor, amikor Mircea Diaconut levette pártja európai parlamenti jelöltlistájáról, miután – jóval  korábban – a Legfelsőbb Bíróság összeférhetetlenség miatt három évre megtiltotta Mircea Diaconu köztisztségek betöltését. A döntést magáévá tette a Központi Választási Iroda, ám Diaconescu fellebbezett.

A bukaresti táblabíróság végül is megengedte számára a jelölés jogát, arra hivatkozva, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség szövege nem világos. Annak értelmében ugyan Diaconu nem lehet romániai honatya, ám a döntés nem zárja ki, hogy nem pályázhat Európai Parlamenti tisztségre. Ráadásul az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlata értelmében a nem világos szövegek esetében mindig a megfogalmazás által hátrányosan érintett személy javára kell dönteni. Mircea Diaconu tehát zöld utat kapott.

A siker titka(i)

De mi is lehet Mircea Diaconu gyors sikerének titka? Az csaknem valószínű, hogy a szociáldemokraták elnöke, Victor Ponta is egyengette útját, hiszen ebben volt szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt megbontásának egyik lehetőségét látta. E változat hívei úgy vélik, a szociáldemokraták elnöke abban reménykedett, hogy a Diaconu a szavazatokat a nemzeti liberálisoktól veszi el.

Feltehetően valóban el is vett néhány szavazatot Crin Antonescuéktól, ám a siker oka másban keresendő: Victor Ponta most éppen arra panaszkodott, hogy több mint 200 ezer szavazatot kellett megsemmisíteni, mert a szavazók duplán pecsételtek: a szociáldemokratákra – és Mircea Diaconura. A szociáldemokraták főnöke tehát alaposan melléfogott, ha azt hitte, vetélytársát gyengíti. Az európai parlamenti szavazásra rendszerint a pártok „kemény magja” megy el – azok pedig mindig pártjukra adják voksukat.

Mivel azonban Victor Ponta az utóbbi időben teljes mellszélességgel kiállt Diaconu mellett, a nemzeti liberálisok áldozataként mutatta be, aki ráadásul a Basescu kezében lévő igazságszolgáltatással szemben folytat kíméletlen harcot, így – az előbbi kormány miatt érvénytelentett szavazatok mellett – még bizonyára több szociáldemokrata szavazó is rá pecsételt, Pontáék tehát feltehetősen sok voksot veszítettek emiatt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Mircea Diaconu a legtöbb szavazatot éppen a szociáldemokraták által uralt megyékben szerezte.

A sikerben szerepet játszott az is, hogy a nekivadul kampányban Mircea Diaconu tejes mértékben „szalonképesen” beszélt, és természetesen az is szerepet kapott jó eredményében, hogy ismert és kedvelt színész.

Kacskaringós életpálya

Az Argeş megyei Vlădeşti helységben született 65 éves Mircea Diaconu a bukaresti színművészeti egyetemen végzett. Színészi pályafutását a bukaresti Bulandra színházban kezdte meg 1967-ben, 1982-ben pedig átment a fővárosi Nottara színházhoz. Ő volt az első román színész, aki 1990-ben függetlenítette magát, igaz, 2001-ben a Nottara színház igazgatója lett. Ebben a minőségben gondjai akadtak, mivel feleségét rendezőként alkalmazta.

Politikai útja meglehetősen tekervényes, lemondásokkal, perekkel telített volt. 1990-ben a Polgári Szövetség alapító tagjai között volt, 2008-tól az idei évig a Nemzeti Liberális Pártban politizált, amelynek 2010-ben alelnöke is lett.  Korábban azonban szemezett a Demokratikus Konvencióval is.

A Nottara színház igazgatói és szenátori tisztsége között azonban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg. Emiatt – kényszerűségből – a román parlamentből 2012-ben lemondott. Ez meglehetősen színészi gesztus volt, hiszen alig három héttel mandátumának lejárta került rá sor. Az ügynökség döntését a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. Emiatt már nem indulhatott az újabb romániai parlamenti mandátumért, ám nem sokkal később pedig fejébe vette, hogy Európai Parlamenti képviselő lesz.

A nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu – az igazságszolgáltatási döntés miatt – levette pártja jelölő listájáról. Mircea Diaconescu azonban nem hagyta magát és hozzálátott a független jelötségéhez szükséges aláírások gyűjtéséhez. Mindebben Victor Ponta mellett az Antena 3 tévé-állomás is nagyban segítette őt.

Helyzetét, az amúgy is ismert színész ügyesen kihasználta, és az államfő kezében lévő feddhetetlenségi ügynökség által üldözött politikusnak állította be magát, akinek az igazságszolgáltatás ráadásul még igazat is adott, ám továbbra is kell viselnie a Băsescu-rendszer sorozatos támadásait. A „kiszolgáltatott igazságszolgáltatás” elleni harcát pedig az Antena 3 tévéadó tette országosan ismertté.