Szinte kereken négy évvel a tragédia után jelentette be a katonai ügyészség, hogy újabb bűnvádi eljárást indít a Colectiv klubban történtek kivizsgálására. Egy eddig titokban tartott felvétel kiszivárgása után ugyanis felmerült a gyanú, hogy a 64 halálos áldozatot követelő és 146 súlyos sebesüléssel járó tűzvész utáni mentőakció szakszerűtlenül zajlott. Ezen pedig emberéletek múlhattak.

2015. október 30-án történt a 64 ember életét követelő és 146 súlyos sebesüléssel járó tragédia a bukaresti Colectiv klubban. Akkor az ember azt hihette, hogy a borzalmas esemény felrázza az illetékeseket, és megtörténik a vétkesek felelősségre vonása. Nem ez történt. Ehelyett négy évvel a tragédia után olyan megrázó részletek derültek ki a tűzvész utáni eseményekről, amelyekről sem a közvéleménynek, sem a nyomozó hatóságoknak nem volt tudomása.

Az eltitkolt film

A Libertatea című napilap jóvoltából a napokban nyilvánosságra került egy 20 perces film, amelyből kiderül, hogy a mentőakció fejetlenül, kaotikusan zajlott. A felvételt nem amatőr készítette – hiszen ez esetben már órák múlva tudtunk volna róla –, hanem a katasztrófavédelmi felügyelőség egyik tisztje. Így történhetett meg, hogy a film négy éven át a katasztrófavédelem fiókjában lapult.

Hogy miért? Erre Cristian Radu ezredes, a Katasztrófavédelemi Főfelügyelőség parancsnokhelyettese elképesztő választ adott: azért, mert a felvételeket senki sem kérte. A válasz azért is hajmeresztő, mivel a tragédiát követően az ügyészek felszólítottak mindenkit, hogy adják át az esettel kapcsolatban a rendelkezésükre álló anyagokat, bizonyítékokat.

A filmről – a katasztrófavédelem akkori parancsnokát, Cristian Radu ezredest és egy szűk körű csoportot kivéve – eddig senki sem tudott. Magyarán: az illetékesek gondosan titkolták a felvételt, nehogy ország-világ (meg főleg az ügyészség) tudomást szerezzen a kapkodásukról, a tehetetlenségükről.  

A videóból kiderül, hogy a tűzoltók és a mentők, az illetékesek által hivatalosan bejelentett 11 perc helyett jóval nagyobb késéssel, több mint 20 perc után érkeztek a helyszínre, amikor pedig emberéletek múltak perceken. Megfelelő felszerelések, hordágyak hiányában a sebesülteket raklapokon, ölben vitték a mentőkocsikhoz, a mentősök nem egyszer rá sem hederítette a földön fekvő sérültekre, akiken sok esetben civilek segítettek. A klub bejárata előtt fekvő egyik magatehetetlen áldozat felemelt karral próbált segítséget hívni, de senki sem figyelt rá.

A halottakat egy üres üvegekkel teli teremben, egy halomban a földre dobták, a tűzoltók egymástól kérdezték, hogy kiadta-e valaki végre a vörös riasztást, azaz értesítették-e már a kórházakat a súlyos balesetről. A helyszínre érkező Raed Arafat belügyi államtitkár, a rohammentőszolgálat megalapítója, a 4. kerület polgármestere, Cristian Piedone és a volt belügyminiszter, Gabriel Oprea egymással beszélgettek, telefonáltak vagy szótlanul álltak a tragédia előtt.

A 20 perces film voltaképp azt bizonyítja: teljességgel másképpen állt a helyzet, mint ahogyan az akkori egészségügyi miniszter, Nicolae Bănicioiu vagy Raed Arafat állította, miszerint a mentőakció a legnagyobb rendben zajlott le. Bănicioiu négy évvel ezelőtt még arról beszélt, hogy Románia mindennel rendelkezik a sérültek ellátásához, a kórházak felkészültek, gyógyszerekben sincs hiány.

„Orvosaink urai a helyzetnek, minden szituációt megoldanak, kiválóan megbirkózunk a nehézségekkel. Nincs semmilyen különbség a hazai, illetve a külföldi orvosok között” – fogalmazott derűlátóan, és hozzátette: egy-egy sérülttel olykor hét sebész is foglalkozik, az orvosok 10-15 fős csapatokban dolgoznak, csupán a Floreasca baleseti kórház 40 sebésszel rendelkezik. Az egészségügyi tárca ezért nem is kérte a súlyosan sebesültek külföldi kórházakba történő szállítását. Márpedig, ha ezt idejében kérik, számos életet megmenthettek volna.

A milánói égési sebekre szakosodott kórházat vezető, többezer ember életét megmentő Alessandro Zambelan sebész a filmet megtekintve maga is arra a következtetésre jutott, hogy a mentési akciót a teljes káosz uralta, hiányoztak a pontosan lefektetett szabályok. A tény, hogy a tűzoltók egyike megkérdezte, mi legyen a halottakkal, bizonyítja, hogy az akció résztvevői nem ismerték a mentési folyamatokat. A helyszínen nem volt mit keresniük a közlekedési rendőröknek, a helyi rendőrség tagjainak, a civileknek, akik csak zavarták az orvosokat a munkában, a tűzoltóknak pedig nem feladatuk az újraélesztés.

Bezárt – a megnyitás után

A Colectiv klubban történt tragédiából pedig továbbra sem tanult senki. Romániában még mindig nincs elé kórházi ágy az égési sebek kezelésére. A túlélők és szüleik nyomására Viorica Dăncilă kormányfő és az egészségügyi tárcavezető, Sorina Pintea végre megígérte, hogy a sérültek életük végéig ingyenes orvosi kezelésre jogosultak.

Persze, azokban a kórházakban, ahol mindennaposak a kórházi fertőzések, és amelyekben sok esetben nincs elegendő gyógyszer és kötszer, és ahonnan a jó orvosok már régen külföldre távoztak. Négy évre volt szükség ahhoz is, hogy Iași-ban ünnepélyesen felavassák Moldova égési sebeket kezelő, speciális ágyakkal ellátott, húsz ágyas legelső központját, amelyet másnap meg is nyitnak a betegek előtt. Akik közül az első a SMURD helikopterével meg is érkezett, ám, hiába: nem fogadhatták, mert a megnyitási ünnep után a központot fertőzés gyanúja miatt az epidemiológusok már be is zárták.

Mit tett az igazságszolgáltatás?

2019. október 10-én még egyetlen bűnös sincs börtönben. A büntetőjogi eljárás még most is csak a legelején: a tanúvallomásoknál tart. Sőt, az eddig eltitkolt felvételek után a katonai ügyészség bejelentette: újabb bűnvádi eljárást indít a Colectiv klubban történtek kivizsgálására.

Mit tett az igazságszolgáltatás ez alatt a négy év alatt? Az ügyészek egyelőre a klub három tulajdonosa, valamint a tüzet okozó pirotechnikai anyagot – tűzijátékot – beszerelő cég képviselőit, továbbá a klub tűzbiztonsági engedélyét nem ellenőrző két tűzoltót és a 4. kerület volt polgármesterét, Crisian Popescu Piedonét állították bíróság elé. Mindez 2016-ban történt – az azóta eltelt három év alatt a bíróság egyetlen ítéletet sem hozott az ügyben.

A főügyészség tavaly, a tragédia harmadik évfordulója alkalmából is csak arról számolt be, hogy a Colectiv-ügycsomótól különválasztott dossziéban kivizsgálás indult a gondatlanságból elkövetett emberöléssel és testi sértéssel, szolgálati visszaéléssel, illetve mulasztással vádolt hatóságok ellen.

Egészen pontosan, a dossziéban a helyszínre érkező hatóságok beavatkozásáról, a baleset színhelyén nyújtott elsősegélyről, illetve a további orvosi kezelés a kórházi fertőzések körülményeiről, továbbá a sérültek külföldi kórházakba szállításáért felelős köztisztségviselők „tevékenységéről, illetve tevékenységének hiányáról” van szó. Ebben a dossziéban tehát nincsenek vádlottak, a tragédia utáni negyedik évben is még mindig csak Nicolae Bănicioiu és Raed Arafat meghallgatása folyik – az előbbi egyébként meg sem jelent meg a bíróság előtt.