Politikai színvallásra szólította fel Klaus Johannis csütörtökön Dacian Cioloș miniszterelnököt. Az államfő annak apropóján vetette fel ezt, hogy Vasile Blaga lemondásával - bizonyos értelemben - hatalmi űr keletkezett a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), aminek betöltésére sokan a kormányfőt látnák a legmegfelelőbbnek.

„Úgy gondolom, hogy a ’hogyantovább kérdésre’ Dacian Cioloșnak kell megválaszolnia. Sokakban feltevődik a kérdés, hogy Dacian Cioloș független miniszterelnök marad-e és a választások után visszavonul a politikai élettől, vagy folytatni szeretné megkezdett projektjeit” – fogalmazott Klaus Johannis. Hozzátette: ő személy szerint azt szeretné, ha Cioloș folytatná a megkezdett munkát, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy valljon színt politikai preferenciájával kapcsolatban, mondja el, hogy melyik párttal tudna együtt dolgozni a december 11-i parlamenti választások után.

Klaus Johannis ismételten kifejtette, a parlamenti választások után nem fog független jelöltnek kormányalakítási megbízatást adni. „Politikai kormányunk lesz, amelynek minden tagja valamelyik pártot fog képviselni. Így működik a demokrácia” – mondta az államfő.

Klaus Johannis felvetésének az ad különös aktualitást, hogy a befolyással való üzérkedéssel megvádolt Vasile Blaga szerdán lemondott a PNL társelnöki tisztségéről, amelyet így ’csak’ Alina Gorghiu vezet. Az ország második legerősebb politikai alakulatának számító PNL vezetősége a jövő héten dönt arról, hogy a kialakult helyzetben hogyan vág neki a parlamenti választásoknak. Egyelőre három forgatókönyv körvonalazódik:

1. a párt PDL-s szárnya jelöl egy személyt Blaga helyére,  
2. Alina Gorghiu marad a PNL egyetlen elnöke
3. Rendkívüli tisztújító kongresszust hívnak össze

 Adrian Țăranu politológus szerint Johannis gyakorlatilag felszólította a miniszterelnököt, hogy vegye át a PNL vezetését. Ciolost már több ízben hívták soraikba a liberálisok, de a kormányfő következetesen azt válaszolta: függetlenként vállalta a megbízatást, és nem fogja megszegni a választóknak tett ígéretét, miszerint nem lép be egyetlen pártba sem, nem alapít pártot, és nem indul a választásokon.

A közvélemény-kutatások szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb a választási győzelemre, a PNL-nek több mint öt százalékpontos hátránya van, de a két legerősebb párt közül egyiknek sem jósolnak ötven százalék feletti eredményt. Az alkotmány ilyen esetben gyakorlatilag szabad kezet biztosít az államfőnek abban, kit bíz meg kormányalakítással.