Jelenleg átlagban bő 5 százalékkal kevesebbet ér egy romániai fizetés, mint egy évvel korábban.

A 2008-as globális pénzügyi válság óta nem fordult elő, hogy úgy csökkent volna a hazai vásárlóerő, mint idén, írja a profit.ro. Augusztusban a nettó átlagfizetés 4,4 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, miközben az árak átlagosan 9,85 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a vásárlóerő több mint 5 százalékkal csökkent.

Emil Boc rosszemlékű kormányfői ténykedése idején, a közalkalmazotti bérek csökkenése és az adóemelések generálta infláció miatt esett vissza a vásárlóerő. A folyamat 2010 őszen 10 százalékos csökkenéssel tetőzött.

A megcsappant vásárlóerő azonnal megmutatkozott a kiskereskedelmi forgalom alakulásában, ugyanis az utolsó nyári hónapban 4 százalékkal kevesebb pénzt hagytunk az üzletekben, mint 2024 augusztusában.

„A visszaesésnek az lehet a magyarázata, hogy a fogyasztók vásárlóereje megkopott, mivel júliussal kezdődően a fizetések reálértékének éves dinamikája, a növekvő infláció és a nominális béremelések mérséklődése miatt negatív tartományba került” – mutatnak rá Anca Negrescu és Alexander Ragea, az Unicredit Bank közgazdászai. Véleményük szerint a fizetések reálértékének a csökkenése jövőre is folytatódni fog, a várható mértéke 1,9 százalék.

Az országos nettó átlagfizetés idén jóval lassabban emelkedik, mint az előző években, aminek két oka van. A versenyszférában a munkáltatók óvatosak, a növekvő költségek miatt csak a minimálisan indokoltnak vélt mértékben emelnek. A közalkalmazotti bérek be vannak fagyasztva, s mivel egyes pótlékokat megszüntetett a kormány, a közigazgatásban az átlagfizetés éves viszonylatban 0,3 százalékkal, az egészségügyben pedig 0,8 százalékkal csökkent. Az állami alkalmazottak a hazai dolgozók kb. 25 százalékát teszik ki, ezért a közalkalmazotti bérek nagyban befolyásolják az átlagfizetést.

A vásárlóerő csökkenése nem csupán az átlagember számára jelent problémát. Az elmúlt években, sőt, az első félévben is a lakossági fogyasztás volt a gazdasági növekedés fő motorja. Ha a fogyasztás tartósan csökkenő pályára áll, akkor fennáll a veszélye, hogy a gazdaság idén recesszióba kerül.