A gazdasági helyzet romlása, a tíz százalék körüli infláció, az elhúzódó politikai bizonytalanság és a megugró euróárfolyam mind egy irányba mutatnak: Románia gazdasági növekedése a nullához közelít, miközben az ország hitelezési kockázatai folyamatosan nőnek.

Bordás Attila közgazdász, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint ebben a helyzetben a lakosságnak és a vállalkozásoknak is át kell térniük a szigorú pénzügyi tudatosságra, de a meglévő vagy új hiteleknél még a jelenlegi piaci viszonyok között is ki lehet harcolni kedvezőbb feltételeket.

Damoklész kardja a gazdaság felett

A nemzetközi hitelminősítők ítélete folyamatos veszélyként lebeg Románia felett, az ország éppen csak elkerülte a „bóvli” (junk) kategóriát. A külföldi befektetők szemében az ország kockázatai egyre nőnek, amit a hat hónapig húzódó kormányválság, a bizonytalan nemzetközi környezet és a kőolaj árának kiszámíthatatlan emelkedése csak tovább fokoz.

„Mindennek az az egyenes következménye, hogy a piaci szereplők visszafogják a befektetéseket. Amikor azon gondolkodunk, hogy nyissunk-e új üzletet, vállaljuk-e a kockázatokat, inkább az a jellemző, hogy mindenki alaposan megfontolja a döntéseit, és kivár” – mutatott rá a Maszol megkeresésére Bordás Attila.

Hozzátette, a politikai bizonytalanság az elnökválasztás eredményének megsemmisítése óta nem ült el teljesen. Bár az új kormány megalakult, ez a szakértő szerint csupán egy kompromisszumos, féléves átmeneti megoldást jelent. Ilyen körülmények között a bankrendszer is óvatosabbá válik és visszafogja a hitelezést.

A fogyasztásvezérelt modell csődje és az eurókiugrás

Románia az elmúlt időszakban a belső fogyasztás ösztönzésére építette gazdasági modelljét: a teljesítőképességen felül emelték a béreket és a nyugdíjakat, ami egy ideig pörgette a keresletet és a cégek árbevételét. Ez a növekedési pálya azonban hosszabb távon fenntarthatatlan.

„Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy amit megvásárolunk, annak a nyeresége nagyrészt nem marad az országban. A külkereskedelmi mérlegünk masszívan negatív, lényegesen többet importálunk, mint amennyit exportálunk” – magyarázta a közgazdász.

A helyzetet nehezíti, hogy az olyan korábbi ösztönző programok, mint a kamattámogatott IMM Invest, egyik napról a másikra megszűntek, ami hatalmas féket jelentett a vállalkozásoknak. Ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás is visszaesett az elszálló energiaárak és a megélhetési költségek miatt.

„Kevesebbet költünk, kevesebb a cégek forgalma, kevesebb adó folyik be az államkasszába. Bekerültünk ebbe a spirálba, így várhatóan a gazdasági növekedés mínusz nullás lesz” – figyelmeztetett a szakember.

Miközben a lakossági hiteleknél mérvadó mutatószámok (ROBOR, IRCC) a jegybanki beavatkozásoknak köszönhetően még nem mutattak kiugrást, a valutapiacon már látható a feszültség: az euró-lej árfolyam az eddig megszokott 5 lejes szintről 5,2-re ugrott. Ez a gyengülés közvetlenül érinti a lakosságot és a cégeket is, hiszen a lízingingrészletektől a telefonbérletekig számos szolgáltatást euróban áraznak.

Hogyan kezeljük a hiteleket válság idején?

Ilyen környezetben Bordás Attila szerint mind a vállalkozásoknak, mind a magánszemélyeknek el kell kerülniük az impulzusszerű, érzelmi alapú hitelfelvételt, különösen ha az fogyasztási cikkekre irányul.

Új hitelt elsősorban jövőben jövedelmet termelő befektetésekre érdemes megfontolni – vagy olyan kivételes alkalmakkor, amikor egy válság ritka lehetőséget teremt. „A szomszéd telke az életben csak egyszer eladó” – példázta a közgazdász.

A már futó, vagy tervezett hiteleknél a szakértő az alábbi lépéseket javasolja:

A piac felmérése a teljes költség alapján: A bankok költségszerkezete eltérő és gyakran összetett, ezért ne csak a kamatot, hanem a THM-et (teljes hiteldíj-mutatót) hasonlítsuk össze. A legegyszerűbb módszer, ha konkrét összegre és futamidőre (például 100 000 lej 5 évre) kérünk egyértelmű árajánlatot a teljes visszafizetendő összegről, majd ezzel a számmal versenyeztetjük a pénzintézeteket.

Kihasználni a bankok közötti versenyt: A piacon 25 lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzintézet működik. Mivel válságban a bankpiac nem bővül új ügyfelekkel, a pénzintézetek csak egymástól tudnak ügyfeleket elcsábítani – ehhez pedig gyakran 5-10 százalékos kedvezményt nyújtó akciókat kínálnak.

Alku a saját bankkal: Ha gyűjtünk 2-3 kedvezőbb ajánlatot a versenytársaktól, érdemes odaülni a saját bankunkhoz is. Bár a lakossági szegmensben kisebb a mozgástér, a meglévő ügyfél megtartása érdekében a bankok hajlandóak lehetnek igazítani a feltételeken.

Probléma esetén azonnali kapcsolatfelvétel: Munkahely elvesztése, betegség vagy a törlesztőrészlet elnehezedése esetén nem szabad megvárni a végrehajtást. A futamidő kinyújtásával (szerződés-átütemezéssel) csökkenthető a havi törlesztő, ami nagyobb pénzügyi mozgásteret hagy a háztartásnak.

Pénzügyi tudatosság: Papír és ceruza a téli számlák előtt

A közgazdász szerint a közelgő téli időszak és a magasabb energiaszámlák előtt elengedhetetlen a háztartási és vállalati büdzsé szigorú racionalizálása.

„Nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Elég, ha tisztán követjük a bevételeinket és a fix, kötelező kiadásainkat – villany, víz, fűtés, élelmiszer, a gyermek cipője –, majd megnézzük, marad-e egyáltalán szabadon elkölthető összeg. A pénzügyi tudatosság segít: ha előre meghatározzuk, hogy heti 250 lejem van élelemre, az megakadályozza, hogy 350-et költsek, és az utolsó héten rádöbbenjek, hogy egy vasam sem maradt. Néha elég, ha mindezt egyszerűen papírra vetjük” – összegezte Bordás Attila.