Az idei második negyedévben 9502 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 15,7 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában. A kiadások összege 8042 lej volt, ami a jövedelem 84,6 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból, írja az Agerpres.

A statisztikák szerint a háztartások egy főre jutó bevétele 3824 lej volt, ami a tavalyi második negyedévhez képest 16,8 százalékos növekedést jelent.

A pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8928 lejt (személyenként 3593 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 574 lejt (személyenként 231 lejt) tett ki idén április és június között. Ez 4,1 százalékos, illetve 0,8 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.

Az átlagban 6564 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 69,1 százalékát jelentették. Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1844 lejes jövedelem (19,4 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.

Lakóhely szerinti bontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 11 091 lej volt az idei második negyedévben, 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4572 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.

Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 75,2 százalékát, vidéken ez az arány 15,7 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 22,4 százalékát jelentették, ami 4,9 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,1 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 3-szor nagyobb a városon jegyzettnél.
A háztartások átlagos havi pénzbeni kiadása 2025 második negyedévében 7580 lej (személyenként 3051 lej) volt, és 5,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévi kiadásokat. A háztartások kiadásainak 59,4 százalékát (4779 lej) a fogyasztási kiadások tették ki az idei második trimeszterben, 34 százalékát (2734 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 2,3 százalékát (185 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból. 

Kapcsolódó

Egyre drágul a megélhetés: Adatok igazolják, kénytelenek vagyunk spórolni

Az emelkedő költségek és az infláció ellensúlyozására az emberek idén nyáron csökkentették kiadásaikat az oktatás, a biztosítások, a lakásfelszerelés és az egészségügy területén. 

statisztika kiadások drágulás infláció Országos Statisztikai Intézet