Minimális mennyiségű kőolajat importálunk a háborús övezetből, a fő beszállítónk Kazahsztán.

A nemzetközi kőolajkereskedelem fő útvonalának számító Hormuzi-szoroson napok óta egyetlen tankhajó sem haladt át, azonban idehaza nem kell üzemanyaghiánytól tartani. Az ellátás annak ellenére nincs veszélyben, hogy Románia sokkal több kőolajat importál, mint amennyit kitermel.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly 11,4 millió tonna kőolajat dolgoztak fel a hazai finomítók, miközben az országban felszínre hozott nyersolaj mennyisége mindössze 2,5 millió tonna volt. A háború azért nem veszélyezteti az ellátást, mivel az Arab-öböl államaitól alig vásárolunk energiahordozót.

A legnagyobb beszállítónk Kazahsztán, ahonnan tavaly 5,4 millió tonna kőolajat vásároltunk 2,48 milliárd euró értékben, majd Azerbajdzsán (1,4 millió tonna), Líbia (közel 800 ezer tonna), Guyana (440 ezer tonna), Norvégia (415 ezer tonna) és Elefántcsontpart (205 ezer tonna) következik. A háborús térségből, azon belül Szaúd-Arábiából, mindössze 40 ezer tonna olajat szereztünk be.  

Bár elég nagy finomítási kapacitással rendelkezik, Románia nem önellátó gázolajból. 2025-ben ebből az üzemanyagból 2,09 millió tonnát importáltunk, míg az exportunk 984 ezer tonna volt, írja a Hotnews. A második legnagyobb beszállítónk Szaúd-Arábia volt, hozzávetőleg félmillió tonnával, aminek a teljes kiesése sem volna világvége.

Benzinből ellenben csak 77 ezer tonnát hoztunk be külföldről, ugyanakkor 1,76 millió tonnát exportáltunk, a legnagyobb piacunk Moldovai Köztársaság volt.

A Hormuzi-szoros lezárása leginkább az ázsiai országokat érinti közvetlenül. Pakisztán öbölmenti országokból szerzi be a szükséges cseppfolyósított-földgáz 99 százalékát, Banglades a 72, India pedig az 53 százalékát. India jelentős mennyiségű kőolajat is vásárol a térségből. Mostanáig Kínába került az iráni olajexport 80-90 százaléka, s a cseppfolyósított-földgáz terén a távol-keleti ország importjának 30 százaléka származik Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből. Kisebb mértékben, de energetikailag függ az öbölmenti országoktól Japán, Dél-Korea és Tajvan is.