Magyar vállalat érdeklődik a fekete-tengeri gáz iránt – Versenyt fut az idővel Bukarest
Az OMV Petrom elindította a Fekete-tengerből, a Neptun Deep mezőből kitermelendő földgáz értékesítésének előkészítési folyamatát – és ezzel egy időben komoly dilemma elé került a román állam. A vállalat több évre szóló megállapodást kötne több milliárd köbméternyi gáz eladásáról, amely iránt információk szerint a magyar állami energetikai cég, az MVM is érdeklődik.
A helyzet érzékenységét az adja, hogy a román offshore-törvény értelmében az államot elővásárlási jog illeti meg a tengeri gázkészletek esetében. Ez azt jelenti, hogy az OMV Petrom köteles elsőként a román államnak felajánlani az eladásra szánt mennyiséget, és csak akkor értékesítheti másnak, ha Bukarest visszautasítja az ajánlatot – vagy nem válaszol időben. Csakhogy jelenleg ügyvivő kormány vezeti az országot, az Állami Tartalékok Országos Igazgatósága szerint az ügyvivő kormány jogköre korlátozott, ezért nem hozhat olyan stratégiai döntést, amely hosszú évekre meghatározza Románia energiapolitikáját – írja a HotNews.ro.
A törvény mindössze hét napot ad az államnak a döntéshozatalra. Az OMV Petrom május 8-án küldte el hivatalos ajánlatát, így a válaszadási határidő május 15-én járt le. A román fél végül az utolsó pillanatban jelezte: élni kíván az elővásárlási joggal, ugyanakkor kérte a tárgyalások elhalasztását június közepéig, abban bízva, hogy addig teljes jogkörű kormány alakul.
A kabinet attól tart, hogy ha nem sikerül időben megállapodniuk, a fekete-tengeri gáz jelentős része exportra kerülhet. A Neptun Deep projekt Románia egyik legfontosabb energetikai beruházása: a kitermelést 2027-ben indítaná az OMV Petrom és az Romgaz. A szakértői becslések szerint a mező mintegy 100 milliárd köbméter földgázt rejt, ami jelentősen növelheti Románia termelését, és akár regionális energetikai szereplővé is teheti az országot.
Kapcsolódó
A magyar MVM neve nem először merül fel román energetikai ügyekben. A vállalat korábban megpróbálta felvásárolni az E.ON romániai leányvállalatát is, ám a tranzakció végül nem kapott jóváhagyást a hatóságoktól. Bukarest akkor nemzetbiztonsági és energiabiztonsági aggályokra hivatkozott.
Az ügy most túlmutat egy egyszerű üzleti megállapodáson: arról szól, hogy Románia képes lesz-e saját stratégiai erőforrásait elsősorban belföldi célokra használni, vagy a politikai bizonytalanság miatt részben elveszíti az ellenőrzést a fekete-tengeri gázkészlet felett.
CSAK SAJÁT