Hogy pontosan mit akarnak tenni, azt egyelőre még az illetékesek sem tudják.

Az elszabadult energiaárak miatt egyre nehezebb helyzetben levő iparnak nyújtandó támogatást fontolgat a kormány, írja az economedia.ro. A támogatást elsősorban az energiaigényes ágazatoknak szánnák.

„Egy új valóságban élünk, egyre nagyobb a nyomás Románia energetikai rendszerén. (…) Támogatási módozatokat kell keresnünk az ipar, a nagy energiafogyasztók számára. Inspirálódhatunk az Európai Unió bizonyos példáiból. Az acélipar, az alumíniumipar, a vasipar, a petrokémiai ipar gyakran hozza szóba az olasz modellt. Máskor, legalábbis a villanyáram tekintetében, a francia modellt” – nyilatkozta Cristian Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Az államtitkár semmiféle konkrétumot nem árult el, a szavai azt a benyomást keltik, hogy az egész ügy meg van rekedve a fontolgatás fázisában. A politikus elismeri, hogy ha nem lépnek, annak súlyos következményei lehetnek.

„Ha ezek az egységek bezárnak, vagy, ha nem is zárnak be, de visszafogják a tevékenységüket, az kevesebb adót jelent a költségvetés számára, kevesebb pénzt fizetésekre, nyugdíjakra, egészségügyre, oktatásra, s szociális problémákat az elbocsátott emberek számára” – mondja Cristian Bușoi.

A támogatás kiterjedne a villanyáramra és a földgázra is. „Jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak és a Versenytanácsnak is. Természtesen, ez egy állami támogatás volna, de nem mi lennénk az elsők ezzel az Európai Unióban” – tette hozzá az államtitkár.

Úgy tűnik, Cristian Bușoi megfeledkezik arról, hogy a drága energia miatt nem kifizetődő termelésre hivatkozva már  egy sor fontos üzemet állítottak le: legutóbb a marosvásárhelyi Azomureșt, korábban a vajdahunyadi ArcelorMittal és a galaci Liberty kombinátot. Más nagyvállalatok, például a Chimcomplex, nem álltak le teljesen, de nagyban visszafogták a termelést.

Az ipar gondjai nem a közel-keleti háború kitörésével kezdődtek, hanem 2021-ben, amikor a Gazprom az egekbe srófolta fel a földgáz árát, hogy feltöltse a háborúra készülő Oroszország államkasszáját. Azóta négy és fél év telt el, az egymást váltó bukaresti kormányok pedig semmit sem tettek a senyvedő ágazatok megsegítése érdekében. Egyelőre a Bolojan-kabinet sem.