A nyersanyagárak átlagosan 23 százalékkal emelkednek globálisan az idén, 2027-ben pedig várhatóan 7 százalékkal csökkennek a Világbank „Commodity Markets Outlook 2026” nyersanyagpiaci előrejelzése szerint.

Az idei drágulást elsősorban a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaellátási zavarok magyarázzák, valamint a fekete-tengeri gabonaszállítások akadályozása is hajtja, eközben az El Nino időjárási jelenség a mezőgazdasági termelést veszélyezteti.

Az energiaárak az idén 32 százalékkal emelkedhetnek, ami 2022 óta a legmagasabb szintre növelheti az energiapiaci árindexet, írja az MTI. A Brent típusú kőolaj éves átlagára a tavalyi hordónkénti 69 dollárról 2026-ban 91 dollárra nőhet, majd 2027-ben 79 dollárra mérséklődhet.

Az előrejelzés feltételezi, hogy a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik jelentősen, és az orosz olajtermelés, illetve -export jövőre fokozatosan helyreáll.

A Világbank szerint a globális olajkínálat 2026-ban 5,2 százalékkal csökkenhet, ami a legnagyobb visszaesés több mint négy évtizede, a 2020-as világgazdasági recessziótól eltekintve. A kereslet eközben 2,5 százalékkal mérséklődhet, ami 1980 és 2020 után a harmadik legnagyobb éves visszaesés lenne a feljegyzésekben. A kínálati hiány miatt a globális olajtartalékok is apadnak, így a piac érzékenyebbé vált az újabb ellátási zavarokra.

Az európai földgázárak 2026-ban 58 százalékkal emelkedhetnek, így egymillió BTU (brit hőegység) ára 19 dollárra (átszámolva: megawattóránként 58,9 euróra) nő. A Világbank 2027-re mindössze 8 százalékos csökkenést vár, 17,5 dolláros átlagárral (átszámolva: 54,3 EUR/MWh). Az árak azért maradhatnak tartósan magasak, mert a cseppfolyósított földgáz kínálatát a közel-keleti termelési és szállítási zavarok korlátozzák, miközben az európai és ázsiai kereslet várhatóan élénkül. Az Egyesült Államokban a földgázár ezzel szemben 2027-ben 6 százalékkal emelkedhet az idei, alacsonyabb szintről, részben a cseppfolyósított földgáz iránti exportkereslet növekedése miatt.

Az élelmiszer-alapanyagok ára 2026-ban mintegy 10 százalékkal, 2027-ben további 7 százalékkal nőhet. Az emelkedés hátterében a fekete-tengeri gabonaszállítások zavarai, a magas energia- és műtrágyaárak, valamint az El Nino okozta kedvezőtlen időjárás áll. A gabonaárak június és szeptember között 14 százalékkal emelkedtek. A Világbank 2027-re a gabonaárak 9 százalékos növekedését várja, miközben az olajos magvakból és növényi olajokból előállított termékek ára 8 százalékkal nőhet.

A Világbank előrejelzése jelentős kockázatokkal számol. Ha a közel-keleti konfliktus súlyosbodik, tovább sérül az orosz olajinfrastruktúra, és a fekete-tengeri gabonaszállításokat is újabb támadások érik. Eközben az El Nino súlyos terméskiesést okoz, a Brent olaj átlagára 2027-ben elérheti a hordónkénti 105 dollárt. Ebben a kedvezőtlen forgatókönyvben az élelmiszer-alapanyagok ára 12 százalékkal haladhatja meg az alapeseti előrejelzést, és a 2022-es szint fölé emelkedhet.

A Világbank szerint a tartósan magas energia- és élelmiszerárak fokozhatják az inflációt, ronthatják az élelmezésbiztonságot, és különösen súlyosan érinthetik az alacsony jövedelmű országokat és a legszegényebb háztartásokat.