A legnagyobb szakadék a szegények és a gazdagok között Grúziában van, a legkisebb Hollandiában.

Romániában a lakosság 0,1 százlékát kitevő leggazdagabbak rendelkeznek a jövedelmek 5,1 százalékával, írja az economedia.ro. Ez meghaladja a 35 európai ország 4,5 százalékos átlagát.       

A World Inequality Database adatai azt mutatják, hogy a kontinens államai között nagy eltérések vannak. A vagyoni egyenlőtlenség két végletét Hollandia és Grúzia jelenti, 1,6, illetve 10,2 százalékos mutatóval.

Az Európai Unión belül némileg kisebbek az eltérések. Az egyenlőtlenség Észtországban a legnagyobb, ahol a népesség 0,1 százalékához folyik be a jövedelmek 8,3 százaléka. A balti állam után Bulgária és Lengyelország következik 7,5, illetve 7 százalékkal.

Mi nagyjából egy szinten vagyunk Spanyolországgal (5 százalék), Németországgal (4,9 százalék), Nagy-Britanniával (4,9 százalék), Franciaországgal (4,9 százalék) és Írországgal (4,8 százalék).

Romániánál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a szerb (6,9 százalék), a török (6,1 százalék) és a dán (5,8 százalék) társadalomban.  

A vagyoni egyenlőtlenségnek több oka van, s az állam nagyban befolyásolhatja a helyzetet. „Az országok különbözhetnek az újraelosztás tekintetében, vagyis, hogy milyen mértékben próbáljuk meg befolyásolni a jövedelmeket adók és szociálpolitikák által. (…) Ebben az értelemben Közép- és Kelet-Európában alacsony az újraelosztás mértéke. Például, Lengyelországban az adórendszer regresszív, vagyis a gazdagok arányosan kevesebb adót fizetnek, mint a szegények” – nyilatkozta Pawel Bukowski, az University College London oktatója. Hozzátette, hogy a szociálpolitika sok esetben nem a jövedelmek kiegyensúlyozását célozza.