Az atomenergiát egyre gyakrabban emlegetik megoldásként az európai energiaválságra, amelyet a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások súlyosbítottak. A stratégia megvalósítása azonban továbbra is összetett és költséges – számol be a CNBC alapján a News.ro.

Elemzők szerint Európa magas energiaimport-függősége kiszolgáltatottá teszi a kontinenst a külső sokkoknak, miközben az atomenergia stabil és alacsony kibocsátású alternatívát kínálhat. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi válság új lendületet adhat ennek az energiaforrásnak.

Franciaország jelenleg élen jár ezen a területen: villamosenergia-termelésének több mint 60%-a atomenergiából származik, ami lehetővé teszi az alacsonyabb költségek fenntartását más európai gazdaságokhoz, például Németországhoz képest.
Jelenleg az atomenergia az európai energiamix mintegy 11,8%-át teszi ki, miközben az olaj és a földgáz továbbra is dominál. Ennek ellenére egyre több ország vizsgálja nukleáris kapacitásainak bővítését az energiabiztonság növelése érdekében.

A legfőbb akadályok közé tartoznak a magas beruházási költségek és az erőművek hosszú építési ideje. Jó példa erre az Egyesült Királyságban épülő Hinkley Point C, illetve a franciaországi Flamanville 3 projekt, amelyek megvalósítása évekig, sőt akár évtizedekig is eltarthat.
Ezen túlmenően a közvélemény bizalmatlansága – amelyet a korábbi nukleáris balesetek, például a csernobili és a fukusimai katasztrófa táplál – továbbra is befolyásolja a politikai döntéshozatalt.

Mindazonáltal a jelenlegi energiaválság változást hozhat a megítélésben, mivel az atomenergiát egyre inkább biztonságosabb, belső forrásként tekintik, amely kevésbé érzékeny a geopolitikai feszültségekre.

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a siker kulcsa a költségek csökkentése, a szakképzett munkaerő fejlesztése és a stabil szabályozási környezet biztosítása, miközben a nemzetközi együttműködést politikai és biztonsági megfontolások nehezítik.