A magyarországi befektetőktől, a „magyar tőkétől” félti a román szuverenitást Mircea Coșea közgazdász, aki elsőroban a virágosvölgyi sótömb magyar cég általi kiaknázást kifogásolja.  Közben a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír: a bukaresti kormány megakadályozhatja a magyarokat az egyik legnagyobb romániai gáz- és áramszolgáltató megvásárlásában.

„Elveszítettük a tej- és tejtermék-termelés legnagyobb részét, mivel a magyarok felvásárolták mindazt, ami a román tej-, sajt-, vaj- és egyéb termelést jelentette. Ez a versenytanács közreműködésével történt, amelynek sokkal figyelmesebbnek kellett volna lennie ebben a tekintetben” – mondta a Ziare.com portálnak Coșea.

A román közgazdász szerint „ez az egyik legszörnyűbb helyzet, amellyel az utóbbi időben találkoztam, nevezetesen ennek az államnak, ennek a kormánynak a képtelensége, hogy megvédje a nemzeti erőforrásokat”. Mircea Coșea „a legsúlyosabb, elképzelhetetlen dolognak” azt tartja, hogy a parajdi bányakatasztrófa után „most elveszítjük a Kolozs megyei sóbányát is”. 

A magyarországi Salt-Veres Zrt. nagyváradi leányvállalata kezdheti meg a virágosvölgyi sótömb kiaknázását. A Kolozsvártól mintegy 50, Tordától pedig 22 kilométerre fekvő település határában található, 0,7 km vastagságú sókészlet mennyiségét egy 2010-es környezetvédelmi hatástanulmány 26 millió tonnára becsüli. Az Ipromin SA által készített tanulmány szerint elméletileg 29 éven át évi 900 ezer tonna aknázható ki a virágosvölgyi sótelepből, azonban a környezeti és a műszaki feltételek csak évi 440 ezer tonna só kitermelését teszik lehetővé.

Kapcsolódó

Megakadályozhatja a kormány, hogy magyar kézbe kerüljön az E.ON

Az első szűrön nem ment át a tranzakció, a végső döntést a Legfőbb Védelmi Tanács fogja meghozni.

felvásárlás MVM Magyar Villamos Művek Zrt. energetika CSAT

Akár évszázadokig folytatható a só kinyerése a körzetből, ráadásul nem akármilyen sóról van szó: 99 százalékos tisztaságú, kiváló minőségű – mondta a Portfoliónak Veres Márton, a családi cég képviselője. A Salt-Veres Zrt. tulajdonosa az ő apja, a cég pedig az egyedüli tulajdonosa a romániai Diana Exploatări Miniere SRL-nek, amely a bányakoncesszió birtokosa.

Mint Veres Márton elmondta, már 2009-ben elindították a virágosvölgyi kitermelési jog igénylési folyamatát, de csak tavaly decemberben kapták meg a licencet. „Az orosz–ukrán háború és ezáltal az ukrán bányák bezárása a feje tetejére állította a piacot. Kiesett közel 2 millió tonna só a térségből, amit pótolni kell máshonnan” – mondta a szakember. A kitermelési jog 20 évre szól, majd 5 évente meghosszabbítható.

Mircea Coșea makroökonómiai professzor passzivitással vádolja a román kormányt. Azt ugyanakkor „egy jó dolognak” nevezte, hogy megállították a romániai E.ON magyar felvásárlását. A közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság néhány nappal ezelőtt az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Közben a a HVG. által idézett Frankfurter Allgemeine Zeitung is arról ír: a bukaresti kormány megakadályozhatja a magyarokat az egyik legnagyobb romániai gáz- és áramszolgáltató megvásárlásában. A német lap szerint a román kabinet azzal indokolja álláspontját, hogy Magyarország és az MVM túl szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, ami biztonsági kockázatot jelent.

Hazaárulással vádolt volt miniszterelnök 

Marius Lulea, az AUR első alelnöke tavaly decemberben nyilatkozott a romániai E.ON felvásárlása ügyében. „Az E.ON MVM általi felvásárlása annak a végső tervnek a kezdetét jelenti, amely révén Romániát darabonként eladják” – mondta a politikus. Hazaárulással vádolta Marcel Ciolacu akkori kormányfőt, amiért „át akarja adni” az E.ON romániai üzletágát egy magyarországi cégnek.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Magyarország „Putyin Oroszországától” szerzi be a földgázt és a kőolajat, megszegve a szankciókat. „Ezért adódik a jogos kérdés: ki veszi át valójában az E.ON-t? Orbán vagy Putyin? Mi kételkedünk a tranzakció jogszerűségében” – tette fel a kérdést az ultranacionalista párt politikusa.

A közgazdász „hatalmas veszélynek” nevezte a legfontosabb román vállalatok tőzsdére vitelét. Szerinte így idővel stratégiai ágazatok felett  rendelkezhet majd az idegen tőke. „Ez az idegen tőke elsősorban magyar tőke. Az orosz tőke pedig jelen van Európában különböző nemzeti zászlók alatt, de főként a magyar zászló alatt” – magyarázta Coșea, aki szerint „Magyarország mögött Oroszország áll”.

A Román Nemzeti Bank májusban azt közölte, hogy 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések Romániában az első negyedévben. Március végén 258 875 részben vagy teljes egészében külföldi tőkével működő céget tartottak nyilván Romániában, a tőkéjük összértéke 72,056 milliárd dollár volt. A cégek száma alapján az olaszok a legnagyobb befektetők Romániában 54 027 vállalattal, a részvénytőke tekintetében pedig a hollandok 13,2 milliárd dollárral.

Aggódó hangnemű beszámoló a virágosvölgyi magyar befektetésről: