Akár 5,2 lejre is felmehet 1 euró ára Romániában a következő 12 hónapban  - írja az Economica.net a Chartered Financial Analystre (CFA) hivatkozva. A CFA szerint a három hónapos bankközi kamatláb 3,45 százalékon beáll, a legpesszimistább forgatókönyvek szerint akár az 5,50 százalékot is elérheti a Robor. Hétfőn a Robor 3,13 százalékos volt. 

A Chartered Financial Analyst szerint az euró árfolyama 4,76 lej körüli átlagon fog mozogni a következő egy évben, a legnagyobb árfolyamot 5,2 lejre saccolják. Múlt csütörtökön a lej történelmi mélyponton volt az euróhoz képest, a Román Nemzeti Bank közlése szerint 4,6695 lejes szinten állt az euró. A jegybank kimutatása szerint ez volt a legmagasabb árfolyam, mióta bevezették az egységes európai valutát.

Horia Braun, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza csütörtökön elmondta, a lej gyengülése beilleszkedik abba a trendbe, hogy romlik a befektetői hangulat a feltörekvő piacokon, de globális és regionális összehasonlításban viszonylag stabilnak tekinthető. 

Nagy a kitettségünk

Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja korábban a Maszolnak elmondta, Romániának az euróval szembeni kitettsége, sérülékenysége nagyobb, mint a körülöttünk lévő országoké, és ez a gazdasági növekedésünk szerkezetének a sérülékenységéből ered. "A növekedésünk meghatározó része a fogyasztás, a kereslet folyamatos, túlfűtött bővülése. Mivel az ország mindazt az árut és szolgáltatást, amit elfogyasztunk, nem termeli meg, importból kerül be, emiatt Romániának a külső kereskedelmi mérlege folyamatosan deficites. És a hatalmas mennyiségű behozott termék ellenértékét valutában kell kifizetnünk" - magyarázta .

"Ha megvizsgáljuk a körülöttünk lévő volt szocialista országokat, Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, mind többletük van, ami a külkereskedelmi tevékenységet jelenti, tehát többet exportálnak, mint amennyit importálnak. Nálunk azért ilyen érzékeny az árfolyammal kapcsolatos információ, mert az euró árfolyamának fluktuációjával szembeni kitettségünk is nagyobb" - tette hozzá. "Az lenne a legoptimálisabb, ha a társadalom megértené, hogy a központi bank önmagában egyensúlyokat nem tud teremteni. Hogy a külkereskedelem szerkezete milyen és hogyan mozdul el, nagyban függ attól, hogy milyen stratégiákat, politikákat dolgoznak ki a felelősök, hogy ezek a stratégiák hozzásegítik-e az országot ahhoz, hogy ne a külső kitettségünk mértéke növekedjen, hanem a belső potenciálunk erősödjön meg például megfelelő beruházásokkal" - magyarázta a szakember.