Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért tartósan megsértik a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát.

Az Európai Bizottság minden tavaszzal teszi közzé annak a vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Az uniós bizottság közölte: a két ország tartósan és jelentősen eltér a 2017-es középtávú költségvetési hiánycél korrekciós pályájától, és e tekintetben a legutóbbi jelentés óta nem történt előrelépés.

2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1 százalékról 2017-ben 3,3 százalékra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra 2018-ra vonatkozó ajánlásait, amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitikai irányelveit a következő 12-18 hónapra. 

EB: a magánnyugdíjalaphoz nem kéne hozzányúlni

A nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék csökkentése negatív hatással lehet a tőkepiacra - állapítja meg az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ajánlásában. A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6 százalékra kellett volna emelni.

A nyugdíjrendszer második pillérének esetleges átalakítása annak kapcsán merült fel, hogy április 28-án közzétették a 2018-ra vonatkozó törvénykezési tervet, amelyben szerepel egy olyan tervezet is, amelynek értelmében 2018. július 1-je és december 31-e között felfüggesztenék a járulékfizetést a magánnyugdíjalapba. Mi több, a jogszabály arra kötelezné a munkavállalót, hogy havi 84 lej fix járadékot fizessen. Ez az összeg évente nőne, az ötödik évben elérné a 125 lejt, ami levonható a jövedelmi adóból. Ugyanakkor a munkáltatónak is fizethetnie kellene ezt a járulékot, amit a cég nagysága szerint (50, 25, 10 alkalmazott) levonhat a nyereségadóból. Idén év elejétől a társadalombiztosítás terhét átruházták az munkáltatóról az alkalmazottra.