Nincs anyagi fedezet a március elsejétől megnövelt tanári bérekre - panaszolták egybehangzóan a székelyföldi megyei főtanfelügyelők. A tanfelügyelőségek adósságot halmoztak fel, hogy ki tudják fizetni a márciusi béreket.

Országos szinten 23 megye – többek között Hargita és Kovászna megye – került nehéz anyagi helyzetbe a tanügyben eszközölt 20 százalékos béremelés miatt, amely március elsejétől lépett életbe – tájékoztatott a Hargita megyei főtanfelügyelő. Görbe Péter elmondta, az érintett megyékben béralap-kiegészítést igényeltek a márciusi, illetve az áprilisi juttatások kifizetésére. Az igényelt összegbe nem tartoznak bele a speciális oktatást nyújtó tanintézmények kiadásai.

Múlt pénteken a szaktárca illetékes bizottsága tartott megbeszélést, amelyen arról döntöttek, hogy valamennyivel pótolják a hiányt, de keddig hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogy az egyes megyék pontosan mekkora összegekre számíthatnak. Görbe Péter egyáltalán nem bizakodó, véleménye szerint a hamarosan kiutalandó összeg nem lesz elég a tanügyben dolgozók fizetésére, és a bérekkel járó társadalombiztosítási járulékok kifizetésére.

A főtanfelügyelő elmondta, legalább 3 millió lejre lenne szükség, hogy a hiányt pótolni tudják. Emlékeztetett, hogy a szaktárca korábban arra kötelezte a tanfelügyelőségeket, hogy trimeszterekre osszák le a béralapot. Hozzátette, jelenleg az éves költségvetésnek mindössze 82 százaléka áll rendelkezésükre, ezt a 82 százalékot az oktatási tárca csak trimeszterenként utalja, ami azt is jelenti, hogy nem lehet egyik trimeszterből „előre kölcsönözni” a másik harmadév hiányának pótlására.

Az állam az államnak lett adósa

„Az az igazán aggasztó ebben az egészben, hogy a jogszabályok kimondják, hogy az államkassza felé a fizetések utáni járulékokkal nem szabad elmaradást felhalmozni, hiszen erre büntetőkamatot számolnak. Amikor legutóbb Bukarestben, a minisztériumban jártunk, hangsúlyozták, hogy amennyi költségvetésalapot kaptunk, abba bele kell férnünk. A trimesztereken belül mozgathatunk bizonyos összegeket, de csak azt érjük el vele, hogy áprilisra májusból és júniusból leszünk kénytelenek „kölcsönözni”, tehát májusra sem lesz elég a pénz, júniusra pedig még annyira sem” – szögezte le Görbe Péter.

Az iskolák egyébként önállóan dönthetnek arról, hogy miként osztják el a hiányt, a legtöbb intézmény úgy határozott, hogy teljes egészében kiadja az alkalmazottak bérét, és csak részben fizeti ki azok járulékait. Ennek az a hátulütője, hogy az elmaradások után büntetést kell fizetni.„Egyetlen évben sem volt ennyire rossz a helyzet. Történt még olyan, hogy a minisztérium nagyon ragaszkodott, hogy az előre leszögezett tanári állások számát ne haladjuk meg, de ezt is azért követelték, hogy maradjanak betöltetlen állások. Ebben az évben viszont az úgynevezett fejkvótát, diáklétszámot veszik alapul, és abba kell beleférnünk. Több szakszervezet is állítja, hogy ez a rendszer nem igazságos. Hiszen tapasztaljuk, hogy magas létszámú, jó teljesítményt nyújtó iskolák esetében sem elég az az összeg, amelyet a fejkvóta után kapnak” – mutatott rá a főtanfelügyelő.

A főtanfelügyelő elmondta, egyelőre nem számolnak személyzetcsökkenéssel. Idén januártól nem az önkormányzatok, hanem a tanfelügyelőségek utalják az oktatási minisztériumtól érkező béreket az iskoláknak, a polgármesteri hivatalok csak az iskolaépületek fenntartásáért felelősek. Görbe Péter elmondta, van törvényes keret arra, hogy a jelenlegihez hasonló nehéz anyagi helyzetben az önkormányzatok pótolhatják a hiányt, azonban ennek metodológiáját még nem dolgozták ki.

Háromszéken is nagy baj van

Háromszéken sem elég a béralap az oktatásban dolgozók fizetésének fedezésére – mutatott rá Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a rendelkezésükre álló pénzalap már ebben a hónapban sem fedezi a fizetéseket. Áprilisban ugyan maradéktalanul kiadják a béreket, de a 17 százalékos hiányt a következő hónapok béralapjából vették el, így a következőkben a hiányt görgetik maguk előtt.

A háromszéki főtanfelügyelő emlékeztetett, míg korábban az önkormányzatok tudták fedezni a hiányt, idén a megyei tanfelügyelőségeknek nincs lehetőségük pótolni a hiányzó összegeket. Rámutatott, hogy a vonatkozó törvények is ellentmondanak egymásnak, hiszen egyrészt bele kell férni a pénzügyminisztérium által leosztott pénzkeretbe, másrészt törvény szerint a pedagógusoknak és oktatásban dolgozó személyzetnek kötelezően ki kell adni az őket megillető fizetéseket.

Kiss Imre elmondta, számításokat végeztek, de csak kisebb megtakarításokat tudnak eszközölni, hiszen tanév közben nem tudnak megszüntetni pedagógus-állásokat és a jelenlegi minimális kisegítő személyzetre is szükség van az oktatási intézmények működtetéséhez. Hozzátette, abban az esetben tudnak spórolni a béreken, ha tanév közben páran nyugdíjba vonulnak. Ilyen esetben minden második megüresedett állás után alkalmazhatnak egy személyt. Háromszéken elkészült már a következő tanév beiskolázási terve is, ebből látszik, hogy a következő tanévben sem tudnak jelentős személyzetcsökkentést végrehajtani - csak abban az esetben szűnne meg néhány állás, ha néhány osztály nem alakulna meg.

A főtanfelügyelő leszögezte: Kovászna megyében egyetlen tanintézetet sem számolnak fel, csak ha az teljesen kiürül. Az iskola-felszámolások különben sem oldanák meg a fizetésalap hiányát, hiszen ha 50 vidéki iskolát bezárnának, az csupán száz állást jelentene, ez pedig csupán 1-2 százalékponttal csökkentené a jelenleg 17 százalékos hiányt – magyarázta. A háromszéki szakember szerint új módszertanra lenne szükség, mert a jelenleg érvényes fejkvóta rendszer a hazai megyék többségében nem biztosítja az oktatás finanszírozását.