banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Emelkedett a szociális védelemre fordított kiadások aránya az EU-ban

Enyhén emelkedett a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya az Európai Unióban: míg 2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28,6 százalékát fordították erre a célra a tagállamok, 2014-ben 28,7 százalékét, 2015-ben pedig kereken 29 százalékát.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közölt jelentése szerint a szociális kiadások - nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség - GDP-hez viszonyított aránya 2015-ben Franciaországban volt a legnagyobb, 34,0 százalék, míg Romániában és Lettországban a legalacsonyabb, 15-15 százalék.

Tavaly uniós szinten a szociális védelemre fordított pénzeknek alapvetően két forrása volt, 54 százalék származott társadalombiztosítási járulékokból, 43 százalék pedig a kormányok adóbevételeiből. Az összes kiadásból 45,2 százalék jutott nyugdíjakra, 37,3 százalék egészségügyi ellátásra, 8,6 százalék családtámogatásra, 4,8 százalék munkanélküli segélyre és 4,1 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre.

Franciaország mellett az uniós átlag feletti mértékben költött 2015-ben a szociális védőhálóra Dánia és Finnország (32-32 százalék), Belgium, Hollandia Ausztria és Olaszország (egyaránt 30 százalék), Svédország (29,3 százalék) és Németország (29,2 százalék).

Magyarország 2015-ben a GDP 20,2 százalékát, 2014-ben 19,9 százalékát, 2010-ben pedig 22,6 százalékát költötte szociális célokra. A tavalyelőtti arány a 18. helyre volt elég 27 uniós ország között. (A hiányzó Lengyelországról nincs adat.)

Az egy főre jutó szociális kiadások összege - az egyes országok közötti árszintkülönbségeket kiszűrő - vásárlóerő-egységben (PPS) mérve ugyancsak jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között. Luxembourg (15 ezer PPS) után Dánia (11,3 ezer PPS), valamint Ausztria és Hollandia (10-10 ezer PPS) lakosaira jut a legmagasabb összeg, míg a legszegényebb országokban, Romániában, Bulgáriában és Lettországban 3 ezer PPS alatt áll az egy főre jutó szociális kiadások összege. Magyarország Szlovákiával holtversenyben 4300 PPS-sel a huszadik helyre került.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?