A hazai sörgyártáshoz használt komló 80 százaléka Maros megyében terem

Románia uniós viszonylatban a hetedik helyen áll az átlagos évi sörfogyasztás terén. Fejenként 80 liter sört fogyaszt évente a lakosság, az elfogyasztott italnak a 97 százalékát pedig idehaza állítják elő, az alapanyagok 70 százaléka is romániai.

A fenti adatok Romániai Sörgyártók Szövetségének szerdai, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján hangzottak el, amelyen Julia Leferman, a szervezet vezérigazgatója azt ecsetelte, hogy mekkora jövedelmet jelent a nemzetgazdaság számára a sörgyártás.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a felmérések szerint az üveges sörök fogyasztása növekedőben van, a pillepalackosoké pedig csökken. Ami az előállításhoz használt alapanyagok között meghatározó szerepe van a komlónak vagy a sörárpának. „Volt Angliában olyan korszak, amikor törvénnyel szabályozták, hogy sört csak komlóból lehet készíteni” – emlékeztetett Julia Leferman.

Maros megyében termelik az ország komlószükségletének a 80 százalékát. Erről Akos Mora, a Komlótermesztők Szövetségének képviselője beszélt. Elmondta, a komlótermesztés nem olyan egyszerű, hiszen sajátos felszerelést igényel, fémrudakat, amelyekre felfuttatják a növényt.

A 90-es években a privatizáció során nagyon sok helyen az történt, hogy a fémrudakat ócskavasként értékesítették, megszüntetve ezzel a komlótermesztést. Segesvár környékén több mint 160 éves múltra tekint vissza ez a mezőgazdasági ág, sajnos ma már sokkal kevesebb a komló, mint volt a privatizációt megelőzően – részletezte a szakmai szövetség vezetője.

A növény ugyanis nem csupán a sajátos berendezést igényli, de a telepítést követő 5-6. évben kezd el csak teremni, átültetni, más helyre telepíteni pedig szinte lehetetlenség, hiszen a gyökérzete akár négy méter mélyre is benyúlik a talajba. Azokban az országokban ahol évszázados hagyománya van a sörgyártásnak, például Németországban vagy Csehországban, olyan komlót használnak, amely bőséges termést hoz és amelyet országos védelem alá helyeztek, nem lehet onnan külföldre szállítani.

Maros megyében jelenleg 220 hektáron termesztenek komlót, a cél az 500 hektár – mondta Mora. 

Kapcsolódók

Kimaradt?