2009 óta deficites az állami légitársaság, tavaly 57 százalékkal nőtt a vesztesége, miközben az utasszám csökkent. Idén tíznél is több járatot állított le a Tarom.

Hiába cserélgetik a menedzsereket, egyre rosszabbul áll az állami légitársaság szénája. A Tarom 47 millió lejes veszteséggel zárta a tavalyi évet, derül ki a pénzügyminisztérium adataiból. 2015-ben szintén deficites volt a cég, de akkor még csak 27 millió lejjel volt a mínuszban.

Az igazgatótanács által 2013-ban elfogadott középtávú menedzsment terv értelmében az akkor már negyedik éve veszteséges Tarom tavalyelőtt és tavaly nyereséget kellett volna termeljen. A célkitűzés megvalósítására külföldi igazgatót szerződtettek, a belga Christian Heinzmannt. Vezetése alatt a cég eredményei jottányit sem javultak, ezért aztán tavaly márciusban menesztették. Azóta már a harmadik igazgatót fogyasztja a vállalat, a jelenlegi Eugen Davidoiu, aki korábban az Electrica Servet, állami lignitkitermelő társaságot és a Termoelectricat is irányította. A vezérigazgató havi nettó juttatása jelenleg 5400 euró, ám belga elődje, a semmiért, ennél lényegesen többet kapott. 

A Taromnak a tervek szerint 2016-ban 2,6 millió utast kellet volna szállítania, ám az utasszám, az előirányzott 100 ezer fős növekedés helyett csökkent, 2,41 millióra, s az árbevétel szintén visszaesett. Az állami vállalat évek óta tartó mélyrepülésének több oka van. Az adminisztratív személyzet minden bizonnyal rettentően túlméretezett, a Taromnak ugyanis 1840 dolgozója van, míg a nála több  mint kétszer annyi, évi 5,1 millió utast szállító lengyel LOT-nál 2360-an dolgoznak.

Valószínűleg ennél is nagyobb súllyal esik a latba a fapados társaságok erősődő konkurenciája. Miközben a Tarom utasokat veszít, a Wizz Air, a Ryanair és a Blue Air folyamatosan növelik járataik számát. Váradi József, a magyar tulajdonban levő Wizz Air vezérigazgatója a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy reményeik szerint romániai járataik idén 7 millió utas fogja igénybe venni, 23 százalékkal több, mint tavaly.

A Tarom problémái vélhetően tovább fognak mélyülni amiatt, hogy megszűnt a cég belföldi monopóliuma, s immár a fapadosok is repülnek Bukarest és több vidéki város, így például Kolozsvár között. Ennek következtében az állami légitársaság kénytelen volt csökkenteni az árait. Korábban egy Kolozsvár-Bukarest út legkevesebb 450 lejbe került, ha az ember idejében megvette, de volt 1200 lejes jegy is, szintén turistaosztályra, jelenleg azonban szinte bármikor lehet 350 lejes jegyet vásárolni. Az ármérséklés ellenére a fapadosok valószínűleg elszipkázzák a Tarom ügyfeleinek egy részét, s vélhetően emiatt az állami társaság csökkentette a Kolozsvár-Bukarest, illetve Temesvár-Bukarest közötti járatok számát, a Kolozsvár-Bécs járatot pedig megszüntette.

Könnyen megtörténhet, hogy a Tarom negatív spirálba kerül, a jegyárak csökkentése tovább növeli a veszteségeit, a járatok megszüntetése miatt pedig egyre többen pártolnak át a konkurenciához, ami csődközeli állapotba sodorhatja a vállalatot. Állami légitársaságok csődjére volt már precedens: a Malév 2012-ben, a Taromnál lényegesen nagyobb Swissair pedig 2002-ben volt kénytelen lehúzni a rollót.