Keveset költünk az ország turisztikai népszerűsítésére, aminek meg is van az eredménye, a látogatók számát tekintve a török Riviéra zsebre vágja egész Romániát.

Négymillió eurót, a tavalyi összeg dupláját költheti idén a Turisztikai Minisztérium Romániának, mint idegenforgalmi célpontnak a népszerűsítésére. A költségkeret felduzzasztása azt sejteti, hogy a döntéshozók kezdik felismerni az országmarketing jelentőségét, ugyanakkor tény, hogy más államokhoz képest még mindig nevetségesen keveset költünk a potenciális külföldi látogatók megszólítására.

Lemaradásunkat ezen a téren jól érzékelteti az a tény, hogy egyetlen törökországi tartomány, a délkeleten, a Földközi-tenger partján található Antalya évente 2 millió dollárt költ a térség külföldi promoválására. A hazai gyakorlattól eltérően Törökországban a települési önkormányzatok, a tartományi közigazgatás és a kormány is költ külföldi turisztikai reklámra, aminek meg is van a látszata.

Tavaly rekordszámú, 2,5 millió külföldi látogatott Romániába, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A török Riviéraként is emlegetett Antalyát ugyanazon időszakban kb. másfélszer ennyi, 6,5 millió, más országból érkezett turista kereste fel. A török tartomány annak ellenére vonzott lényegesen több látogatót, mint egész Románia, hogy a migránsválság, a szaporodó merényletek és a súlyosbodó belpolitikai helyzet látványosan visszavetette az idegenforgalmat.

A tartomány turizmusa számára 2014 jelentette a csúcsot, mikor is 12 millió turista kereste fel. Tavaly az Antalyában nyaraló külföldiek közül 80 ezren érkeztek Romániából. Honfitársainkat viszonylag kevéssé riasztotta el, hogy a térség jóval kevésbé biztonságos, mint az elmúlt években, a számuk csupán 20 százalékkal esett vissza 2015-höz képest.

Tízszer annyi turista volt Törökországban

Törökországot 2016-ban 23 millió külföldi kereste fel, majdnem tízszer annyi, mint Romániát. Az idegenforgalom 23 milliárd euró bevételt hozott az Európa és Ázsia határán fekvő országnak, ami a GDP 5 százalékának felel meg. Románia esetében a turizmus jóval kisebb arányban, mindössze 1 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. A kontinens egyik idegenforgalmi nagyhatalmának számító Görögországban a turizmus a GDP 16 százalékát adja.  

Romániában az ország idegenforgalmi célpontként történő reklámozásával szinte kizárólag a kormány foglalkozik. A Székelyföld a csekély számú kivétel közé tartozik, ahol, dacolva a hatóságok akadályoztatásával, az önkormányzatok, vállalkozások és civil szerveződések is próbálkoznak a régió idegenforgalmi népszerűsítésével.