A katonák zsoldja 20 százalékkal, a rendőrök alapbére 5 százalékkal nő 2017 júliusától; az egészségügyi személyzet és a pedagógusok fizetése január 1-jétől emelkedik - közölte csütörtökön Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői aláírták csütörtökön az egységes bértörvény tervezetét, miután két maratoni ülés keretében megtárgyalták a jogszabály előírásait. A koalíciós pártok ülését követően a munkaügyi miniszter ismertette a tervezetet a sajtóval.

Lia Olguţa Vasilescu tájékoztatása szerint 2017. július 1-jétől a következő béremelések várhatók: a katonai személyzet alapzsoldja 20 százalékkal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5 százalékkal.  Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig.

A pedagógusok fizetése 50 százalékkal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25 százalék-kal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. „2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével" - magyarázta Lia Olguţa Vasilescu.

Az államfő fizetése lesz a legnagyobb

A tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér lesz majd az 1-es együtthatónak megfelelő összeg. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, koefficiense a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére.

A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es koefficiensű, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es, míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd.

A megyei tanácselnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300 000 lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200 000 lakosnál népesebb települések esetében pedig a 7,5-ös szorzót alkalmazzák a bérek kiszámításakor. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3000 főnél kisebb lakónépességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd.

A jogszabály nem terjed ki a Román Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (ASF) alkalmazottjaira - tette hozzá a miniszter.