Szokatlanul gyenge mézterméssel számolnak idén a méhészek Hargita megyében. A hozzáértők elmondása szerint az elmúlt 60 év leggyengébb termése az idei. Az okokat nem tudják, de több természeti jelenség is magyarázatul szolgálhat.

„Tudjuk, hogy 1956-ban volt ehhez hasonlóan rossz méztermés. Idén is nagyon sok méhcsalád elpusztult. Méhészként nem igazán szeretjük a darazsakat, hiszen „konkurenciát” jelentenek nekünk, ők is előszeretettel gyűjtenek nektárt. Ugyanakkor idén arra lettünk figyelmesek, hogy nagyon kevés volt a darázs, tehát nekik sem volt, amit enniük, nem tudtak megerősödni és szaporodni” – számolt be a Maszolnak Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészek Egyesületének elnöke.

A darazsak számának csökkenése tehát közvetetten összefügg a mézterméssel is. A méhész szakember megfigyelései alapján kijelentette, hogy idén nem az időjárási viszontagságok okozták a gyenge termést. Ugyanis az elmúlt néhány évben voltak nagyobb szárazságok, ugyanakkor esősebb nyarak is, mégis jobb volt a mézhozam.

„Családunkban három generációra visszamenőleg méhészettel foglalkozunk. Édesapámtól tanultam azt a népi megfigyelést, hogy a méztermést befolyásolja a szél iránya is, a keleti, illetve a dél-keleti szél pedig a legkárosabb. Megfigyeléseim szerint az idei nyár pedig pontosan ilyen szeles volt, túlnyomórészt keleti irányból fújt a szél. Nem teszem tűzbe a kezem, hogy van valós összefüggés a szélirány és a méztermés között, de a népi hiedelmek sem voltak alaptalanok” – ismertette meglátásait a méhész.

Csík térségében nem jelentett különösebb gondot a Romániában sok helyen alkalmazott növényvédőszer, a neonikotinoid használata. A méhekre idegméregként ható kemikália sok méhésznek okoz fejfájást, azonban Hargita megyében ennek használata nem elterjedt – közölte Lázár Tibor.

A kis mennyiségű termés ellenére a hazai vásárlóknak nem kell a méz drágulására számítaniuk. Lázár Tibortól megtudtuk, hogy a hazai méztermés 80 százalékát exportra viszik. Idén azonban gyenge a külföldi felvásárló erő miatt nem szállítanak annyit külföldre. Brazília, Argentína, Mexikó és Kína látják el a világpiacot, ők pedig lent tartják az árakat. Az Európai Unióban eladásra kínált méznek csupán 40 százaléka termett az Unió országaiban, a fennmaradó 60 százalékot a kontinensen kívülről importálják.

Az alacsony külföldi árak miatt a hazai méhészeknek idén jobban megéri helyben értékesíteni a termékeiket. Ugyanakkor az idei gyenge termés sem fog ki rajtuk, ugyanis tavaly sokkal jobb volt termés, ezért többségüknek van raktáron tartalék.