Hiába kínálnak a munkáltatók az országos átlagnál magasabb béreket, nem találnak elég műszaki végzettségű szakembert. Az oktatási rendszerből a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb végzős kerül ki.

A Manpower munkaközvetítő cég felmérése szerint tavaly a romániai vállalatok 61 százaléka szembesült azzal a problémával, hogy nem talál megfelelően képzett, illetve elegendő létszámú munkaerőt. Összevetve ezt a korábbi évek adataival egyértelmű, hogy a munkaerőhiány súlyosbodik.

Jelenleg mintegy 8 millió román állampolgár dolgozik, ám idehaza csupán 4,7 milliónak van munkaviszonya, körülbelül 3 millióan pedig külföldön keresik a kenyerüket. „A munkaerőpiacon a hazai cégek legnagyobb konkurensei a nyugat-európai munkáltatók, melyek Olaszországba, Spanyolországba vagy Németországba csábítják a munkavállalókat” – nyilatkozta Florin Godean, az egyik legnagyobb hazai munkaközvetítőnek számító Adecco vezérigazgatója.

Az Adeccón keresztül tavaly 8500 munkakereső talált állást hazai cégeknél. Elmondása szerint a legnagyobb hiány a magasan kvalifikált szakemberek, illetve a segédmunkások terén mutatkozik. Területi viszonylatban a gazdaságilag fejlett partiumi, bánsági és erdélyi megyékben van a leginkább akutt munkaerőhiány, míg Moldára ez kevéssé jellemző.

Az informatika a szakemberhiány által leginkább sújtott ágazatok közé tartozik. Az IT szektor, melyben jelenleg 80 ezer ember dolgozik, a GDP 6 százalékát adja, többet, mint a 2 millió embert foglalkoztató mezőgazdaság. A munkáltatók annak ellenére nem találnak elegendő szakembert, hogy egy kezdő programozó keresete 3000 lejnél kezdődik, s felmehet 6000-ig, míg egy tapasztalattal és széles körű szaktudással rendelkező webfejlesztő 8000 lej felett keres. A jelenség magyarázata egyszerű: a hazai felsőoktatási intézmények végzőseinek száma 7000, míg az ágazatnak éves szinten hozzávetőleg kétszer ennyi szakemberre lenne szüksége.

Nem sokkal rózsásabb a helyzet a mérnökök tekintetében sem. Szakértők szerint a piacnak évi 10 ezer mérnöknek lenne szüksége, ám az egyetemek padsoraiból 4000-nél is kevesebben kerülnek ki, ráadásul egy részük Nyugaton próbál meg elhelyezkedni. Idehaza egy pályakezdő mérnöknek átlagban 2000 lejt kínálnak a munkaadók, az évek múltával azonban a nettó bér elérheti a 3000-4000 lejt.

Egy autószerelő 3500 lejt keres

Hiányszakmának számít a hegesztő, az autószerelő, a CNC-típusú esztergapadon dolgozni tudó forgácsoló szakmunkás és az emelőtargoncás is. A Lugera munkaközvetítő cég adatai szerint a használt technológia és a munkavégzési tapasztalat függvényében egy hegesztő 1500 és 4000 lej között keres idehaza, egy autószerelő 3500 lejt, egy esztergályos 2300 lejt, egy targoncás pedig 1800 lejt kereshet meg.

A humán erőforrás szakemberek egyöntetűen úgy vélik, a munkaerőpiaci helyzet alapvető oka a román tanügyi rendszer rossz struktúrája, hiszen míg idehaza a fiatalok 20 százaléka jár szakiskolába, addig egyes nyugati országokban ez az arány eléri a 70 százalékot. A másik ok a 455 eurós nettó átlagbér, ami kb. negyede a nyugat-európai szintnek. A bérszint emelkedése ugyanakkor csak a termelékenység növekedésével párhuzamosan képzelhető el, ellenkező esetben ugyanis a versenyképesség rovására menne, az ország többé nem lenne vonzó a befektetők számára.